Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-16 / 28. szám

Budapest 1893. (2.) BUDA és VIDÉKÉ Julius 16. Feltételezem, hogy Krecsányi élel­messége nem egészen czélzatos, azt is megengedem, hogy nagy kiadásai vannak és ezt be kell hozni. Ámde rosszul számít, mert ha elkedvetlenítené a budaiakat a színházba járástól, úgy magának árt leg­többet, mert végül, ha a statisztika tanú­ságait veszszük igénybe, a legtöbb jegyet ő egy évadban mégis az utalványokkal ad el, tehát mi leszsz abból, ha az utal­ványnyal jegyet vásárlók száma meg­apad, ebből az is kárt szenved, ki utánna jön. Blahánét eleget látják a pestiek — mi budaiak keveset, a 7 fellépésből mél­tányos lett volna legalább négyet a a budaiaknak tartani s a szinlapról el­hagyni, hogy utalványok egyálta­lán érvénytelenek (két eset) és csak 9— 11-ig lehet utalványok­kal jegyet váltani (öt eset) Tehát a ki nem kötött rendkívüli előadásokkal ő nem csinált jó üzletet . . . Nem szabad nekünk ezért bosszú­állóknak leuni, de neki sem szabad ezt az eljárást folytatni a még hátralévő vendégszerepléseknél. Intézkedjék, mielőtt ez az ügy az ő és a magyar művészet s a közönség kárára elmérgesednék. Gondoljon arra. hogy az ő hivatása — mit eddig tisztességgel töltött be — sem más, mint hazafiság a nemze­tiségnek. ... Erdélyi Gyula. Uj építkezések. Előttünk fekszik az idén befejezett épít­kezések kimutatása az az a főváros szépülése számokban kifejezve. A balparti részeket nem érintve e számok között megtaláljuk a jobbparti rész azaz Buda emelkedését is. Mind a három kerületről meglepő képet kapunk e kimutatásban, még a harmadik ke­rület is élénk építkezési kedvet mutat. Kerületek szerint fölépült az idén : az első kerületben: 39 földszintes, 12 egyemeletes és 1 háromemeletes ház; épülőben van ugyané kerü­letben 38 földszintes, 3 egyemeletes, 2 kéteme­letes és 1 háromemeletes ház, vagyis az összes uj építkezések száma e kerületben 96. A második kerületben elkészült: 12 földszintes, 2 egyeme­letes és 1 kétemeletes összesen 15 ház ; épülő­ben van 23 földszintes, 4 egyemeletes és 4 két­emeletes, összesen 31 ház; az építkezések száma tehát e kdrületben 46. A harmadik kerületben felépült 13 földszintes és 1 kétemeletes, össze­sen 14 ház ; munkában van 35 földszintes ház. Az összes építkezések száma e kerületben 49. A budai hegyes vidéken a nyaraló-épít­kezés is élénken folyik. Felépült az év első fe­lében az első kerületben 20, a második kerület­ben 3, a harmadik kerületben 1 nyaraló. Épü­lőben van jelenleg, az első kerületben 10, a második kerületben 6 nyaraló. Összegezve a számokat 191 ház és 40 nyaraló a melyek már jó részben fel vannak épülve vagy épülnek. Kétszázharminczegy épít­kezés egy évben. Káprázatos tetszős szám. Vizsgáljuk mit nyert ez által Buda, leg­kivált szépészeti szempontból ? Gondoltak-e az utcza rendezésre, igyekeztek e azon, hogy villa város jelleget adjanak ott a hol lehet, kellő távolságra kerttel elválasztva vannak e egymás­tól az épületek vagy pedig fal, falhoz tapadva ? Sajnos nem. Számokban nyertünk, de város szépészeti szempontból nem. Össze-vissza hányt a mi czéljainkkal ellenkező háztömegek, építé­szeti talányok, hogy minél több lakás legyen egy kis házban, czélszerütlen apró berendezé­sekkel. Hol van itt a nyoma annak az építészeti és lakás viszonyokról szóló tanulmánynak hosz- szas bizottsági tárgyalásoknak? A pincze lakások kiürültek, sokan mentek lakni a közeli falvakba és munkás házakról mindeddig gondoskodva nincsen. Ez közegészség- ügyi és népesedési tekintet a mivel most időt nem tölthetünk, inkább az ízlés és a villaváros természete ellen elkövetett merényletek általános megítélésére szorítkozunk. Budának nem igy kellene épülni, nem különösen az I. kerületben. A bérházak össze torlódása más irányban tereli a Krisztinaváros fejlődését, melynek egy kies park városrésznek kellett volna lenni. Fájdalom ennek lehetősége ma már nagyon is valószínűtlen. Mindig a külföldet szeretjük utánozni és meghallgatni, miért nem hallgattuk meg a külföldi szakértőknek azt a véleményét, mely az építkezést erre a modorra utalta. Most már a múlt tévedéseit nem hozhat­juk helyre, de okulhatunk a jövőre nézve és az ezután történő építkezésekre nézve előírhatja a hatóság a kívánt feltételeket, hogy legalább egy részében legyen szépen épülve Buda. A szőllő területeknek villa telekké való felhasználásával sem ért mindenki egyet, mert abból a tőkéből, ha még busásan adja is el valaki telkét, mit ennek ára képvisel nem élhet meg és ez ellen, gazdasági tekintetek is szóllanak. A földmivelési miniszter, mint értesülünk, arról gondolkodik, hogy mi módon lehetne a szőllő ültetést nagyobb arányban megkedveltetni és újra szőllővel népesíteni be a budai hegyeket és e kérdésre közelebb törvényjavaslatot akar előter­jeszteni. Mindebből csak az tűnik ki, hogy leg­főbb törekvése legyen a hatóságnak az egyen­súly megtartása. Ne tévelyegjen, de haladjon a helyes középuton. Budai német asztaltársaság. A „Buda és Vidéke“ programmjában kitűzte és eddig e programmtól egy hajszálnyit sem tért el Buda és vidékének magyarosodását természetes és nem tulcsigázott alapon, testvéri szeretettel, jó akarattal .... A magyar iskola-egyesület folyó hó 26-án bált tart a Császárfürdőben, tehát életjelt ad magáról, a magyar egyesület a budai oldalon^ nagyobb előkészületekkel foglalkozik, mielőtt actióba lépne .... Mind a két egyesületre nézve hasznos, ha mi tanulmányokat teszünk és ezt az anyagot ők felhasználhatják, e tanulmányok elseje volt az a kitűnő és irányadó körökben is feltűnést oko­zott czikk, mit Eperjessy István úr irt Buda vidékének nemzetiségi viszonyairól az iskola- látogatás szempontjából. A községek egyre mozog­nak, közelebb Kalász állít községi iskolát. Tóth József királyi tanácsos a buzgó tan- felügyelő fáradhatlan a magyarosítás munkájá­ban, iskolák, kisdedovodák felállításával apostoli hivatást tölt be. De ő csak egy ember, a magyar egyesület még erre nem gondolt, legalább tudtunkkal nem. Buda vidékét pedig fel kell ölelni munkásságába, mert e nélkül nem érhetünk el valódi sikereket. A solymári rózsa ünnepnek is meg van a maga hatása, a nyaralók is tesznek valamit, de a megye nem annyit, mint a mennyi hatalmában volna. Uraim ! nem érünk rá, minden pillanatot munkával kell eltölteni a magyarosítás terén és nem szünetelni soha. Ha valahol, úgy itt van veszély a késedelemben. Sokat mulasztottunk, évtizedekig nem tö­rődtünk azzal, milyen nyelven beszélnek Buda vidékén, pedig ez a nép rokonszenvezik velünk, magyar ruhában jár; a mit mi már levetettünk. A jóakaratnak olyan simboluma ez, mit figyel­men kivül nem hagyhatunk. A magyar egyesületre itt sok munka vár, miért nyugszik, hiszen még nincsenek babérai. De térjünk vissza a fő- és székvárosi jobb­parti részébe, Budára és a szives olvasó leg­alább jelképileg nézzen meg egy levelet, mit e lapok szerkesztője kapott, melynek borítékán ez a czég olvasható : Német asztaltársaság a Mély pinczében. A borítékban egy név­telen német levél volt, melyben sajnálkoznak a felett, hogy ők, kik Buda és vidéke érdekeiért szintén lelkesülnek, nem olvashatják a „Buda és Vidéké“-t, mert az nem németül van szer­kesztve és panaszkodnak a felett, hogy a német ember e hazában, ha a magyar nyelvet nem tudja, nem viselhet állami hivatalt. Nem tudjuk, eddig nem fedeztük fel, kik­ből áll ez a Német asztaltársaság, ben- szülöttek-e annak tagjai, vagy külföldi néme­tek ? Létjogosultságok, ha a magyar nyelv nem tudása miatt történt mellőzés hozta őket össze, nincsen. Nekünk is vannak honfitársaink kül­földön, kik magyar-egyesületté alakulnak, de megtanulják annak az államnak a nyelvét, mely­ben élnek, és a miatt, hogy ennek nem tudása gátolja a hivatalba jutást, nem panaszkodna k Ha ez a Német asztaltársaság csak azért van, hogy a Németországból idekerültek, összejöj­jenek és szülőföldjük emlékeivel foglalkoznak, úgy létezzen. Van itt elég Helden-Gemeinde és különféle Bund, kiknek tagjai nem érzik mago­kat sértve, hogy a magyar nyelv Magyar- országon kötelező. Ámde ha idevalók, itt születtek, úgy el­ítéljük őket, legelőször is legsúlyosabban elitélik azok a más országból itt letelepült németajkú jó hazafiak, kiknek e levelet megmutattuk. Ártatlan mulatságot űzhetnek, de ne tart­sák sérelemnek a magyar nyelv tudásának követelését. A mit Jancsi meg nem tanult, azt nem tanulja meg János. Éljenek jó békességben és szeressék hazájukat, ha németül imádkoznak is annak boldogságáért. Különben ajánljuk őket a magyar egyesü­letnek. A vasárnapi munkaszünet végre­hajtása. A budapesti (budai) kereskedelmi társulat az 1891. XIII. t.-cz. végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet módosítása és a felmerült sérelmek orvoslása végett Lukács Béla kereske­delmi miniszterhez valamint Wekerle Sándor miniszterelnökhöz felterjesztést intézett, a kér­vényt egész terjedelmében közöljük, hogy azzal is kiemeljük és elismerjük a kérelem méltá­nyosságát. Reméljük a kormány minden lehetőt megtesz a budai kereskedők e sérelmének orvos­lására. A kérvény igy hangzik : Nagyméltóságu m. kir. Miniszterelnök Ur! Nagy örömünkre szolgált, hogy bellusi Baross Gábor volt kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. XIII. t.-cz. végrehajtására vonatkozó ren­delet módosítása iránt a kereskedelmi és ipar­kamarák, a kereskedelmi és ipartársulatok részé­ről előterjesztett kérelem folytán az üzletek be­zárási idejére, a munkaszünet kezdetére nézve egységes időpontott állapított meg. Kérelmünk második része azonban, hogy t. i. a dohánytőzsdével biró füszerkereskedők is részesüljenek a törvény által nyújtani kivánt előnyökben, mindeddig nem teljesülvén, bátrak voltunk ezen méltánylást érdemlő kérelmünkre Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter ur 0 Excellencziájának figyelmét felhívni és jóindu­latát kikérni, egyúttal pedig Nagy méltóságodhoz- azon kérelemmel fordulni, méltóztassék jogos és az alábbiakban indokolt kívánságunk mellett a kereskedelemügyi miniszter urnái pártolólag közbenjárni. Sérelmesnek tartjuk ugyanis a végrehaj­tási rendelet azon intézkedését, hogy éppen azokat zárja ki a törvény által biztosított előny­ből, a kiknek nagyobb mértékben kellene ré­szesülniük a munkaszünet kedvezményeiben, a kereskedők közül azokat t. i., kik megélhetésük

Next

/
Thumbnails
Contents