Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-16 / 28. szám
Budapest 1893. (2.) BUDA és VIDÉKÉ Julius 16. Feltételezem, hogy Krecsányi élelmessége nem egészen czélzatos, azt is megengedem, hogy nagy kiadásai vannak és ezt be kell hozni. Ámde rosszul számít, mert ha elkedvetlenítené a budaiakat a színházba járástól, úgy magának árt legtöbbet, mert végül, ha a statisztika tanúságait veszszük igénybe, a legtöbb jegyet ő egy évadban mégis az utalványokkal ad el, tehát mi leszsz abból, ha az utalványnyal jegyet vásárlók száma megapad, ebből az is kárt szenved, ki utánna jön. Blahánét eleget látják a pestiek — mi budaiak keveset, a 7 fellépésből méltányos lett volna legalább négyet a a budaiaknak tartani s a szinlapról elhagyni, hogy utalványok egyáltalán érvénytelenek (két eset) és csak 9— 11-ig lehet utalványokkal jegyet váltani (öt eset) Tehát a ki nem kötött rendkívüli előadásokkal ő nem csinált jó üzletet . . . Nem szabad nekünk ezért bosszúállóknak leuni, de neki sem szabad ezt az eljárást folytatni a még hátralévő vendégszerepléseknél. Intézkedjék, mielőtt ez az ügy az ő és a magyar művészet s a közönség kárára elmérgesednék. Gondoljon arra. hogy az ő hivatása — mit eddig tisztességgel töltött be — sem más, mint hazafiság a nemzetiségnek. ... Erdélyi Gyula. Uj építkezések. Előttünk fekszik az idén befejezett építkezések kimutatása az az a főváros szépülése számokban kifejezve. A balparti részeket nem érintve e számok között megtaláljuk a jobbparti rész azaz Buda emelkedését is. Mind a három kerületről meglepő képet kapunk e kimutatásban, még a harmadik kerület is élénk építkezési kedvet mutat. Kerületek szerint fölépült az idén : az első kerületben: 39 földszintes, 12 egyemeletes és 1 háromemeletes ház; épülőben van ugyané kerületben 38 földszintes, 3 egyemeletes, 2 kétemeletes és 1 háromemeletes ház, vagyis az összes uj építkezések száma e kerületben 96. A második kerületben elkészült: 12 földszintes, 2 egyemeletes és 1 kétemeletes összesen 15 ház ; épülőben van 23 földszintes, 4 egyemeletes és 4 kétemeletes, összesen 31 ház; az építkezések száma tehát e kdrületben 46. A harmadik kerületben felépült 13 földszintes és 1 kétemeletes, összesen 14 ház ; munkában van 35 földszintes ház. Az összes építkezések száma e kerületben 49. A budai hegyes vidéken a nyaraló-építkezés is élénken folyik. Felépült az év első felében az első kerületben 20, a második kerületben 3, a harmadik kerületben 1 nyaraló. Épülőben van jelenleg, az első kerületben 10, a második kerületben 6 nyaraló. Összegezve a számokat 191 ház és 40 nyaraló a melyek már jó részben fel vannak épülve vagy épülnek. Kétszázharminczegy építkezés egy évben. Káprázatos tetszős szám. Vizsgáljuk mit nyert ez által Buda, legkivált szépészeti szempontból ? Gondoltak-e az utcza rendezésre, igyekeztek e azon, hogy villa város jelleget adjanak ott a hol lehet, kellő távolságra kerttel elválasztva vannak e egymástól az épületek vagy pedig fal, falhoz tapadva ? Sajnos nem. Számokban nyertünk, de város szépészeti szempontból nem. Össze-vissza hányt a mi czéljainkkal ellenkező háztömegek, építészeti talányok, hogy minél több lakás legyen egy kis házban, czélszerütlen apró berendezésekkel. Hol van itt a nyoma annak az építészeti és lakás viszonyokról szóló tanulmánynak hosz- szas bizottsági tárgyalásoknak? A pincze lakások kiürültek, sokan mentek lakni a közeli falvakba és munkás házakról mindeddig gondoskodva nincsen. Ez közegészség- ügyi és népesedési tekintet a mivel most időt nem tölthetünk, inkább az ízlés és a villaváros természete ellen elkövetett merényletek általános megítélésére szorítkozunk. Budának nem igy kellene épülni, nem különösen az I. kerületben. A bérházak össze torlódása más irányban tereli a Krisztinaváros fejlődését, melynek egy kies park városrésznek kellett volna lenni. Fájdalom ennek lehetősége ma már nagyon is valószínűtlen. Mindig a külföldet szeretjük utánozni és meghallgatni, miért nem hallgattuk meg a külföldi szakértőknek azt a véleményét, mely az építkezést erre a modorra utalta. Most már a múlt tévedéseit nem hozhatjuk helyre, de okulhatunk a jövőre nézve és az ezután történő építkezésekre nézve előírhatja a hatóság a kívánt feltételeket, hogy legalább egy részében legyen szépen épülve Buda. A szőllő területeknek villa telekké való felhasználásával sem ért mindenki egyet, mert abból a tőkéből, ha még busásan adja is el valaki telkét, mit ennek ára képvisel nem élhet meg és ez ellen, gazdasági tekintetek is szóllanak. A földmivelési miniszter, mint értesülünk, arról gondolkodik, hogy mi módon lehetne a szőllő ültetést nagyobb arányban megkedveltetni és újra szőllővel népesíteni be a budai hegyeket és e kérdésre közelebb törvényjavaslatot akar előterjeszteni. Mindebből csak az tűnik ki, hogy legfőbb törekvése legyen a hatóságnak az egyensúly megtartása. Ne tévelyegjen, de haladjon a helyes középuton. Budai német asztaltársaság. A „Buda és Vidéke“ programmjában kitűzte és eddig e programmtól egy hajszálnyit sem tért el Buda és vidékének magyarosodását természetes és nem tulcsigázott alapon, testvéri szeretettel, jó akarattal .... A magyar iskola-egyesület folyó hó 26-án bált tart a Császárfürdőben, tehát életjelt ad magáról, a magyar egyesület a budai oldalon^ nagyobb előkészületekkel foglalkozik, mielőtt actióba lépne .... Mind a két egyesületre nézve hasznos, ha mi tanulmányokat teszünk és ezt az anyagot ők felhasználhatják, e tanulmányok elseje volt az a kitűnő és irányadó körökben is feltűnést okozott czikk, mit Eperjessy István úr irt Buda vidékének nemzetiségi viszonyairól az iskola- látogatás szempontjából. A községek egyre mozognak, közelebb Kalász állít községi iskolát. Tóth József királyi tanácsos a buzgó tan- felügyelő fáradhatlan a magyarosítás munkájában, iskolák, kisdedovodák felállításával apostoli hivatást tölt be. De ő csak egy ember, a magyar egyesület még erre nem gondolt, legalább tudtunkkal nem. Buda vidékét pedig fel kell ölelni munkásságába, mert e nélkül nem érhetünk el valódi sikereket. A solymári rózsa ünnepnek is meg van a maga hatása, a nyaralók is tesznek valamit, de a megye nem annyit, mint a mennyi hatalmában volna. Uraim ! nem érünk rá, minden pillanatot munkával kell eltölteni a magyarosítás terén és nem szünetelni soha. Ha valahol, úgy itt van veszély a késedelemben. Sokat mulasztottunk, évtizedekig nem törődtünk azzal, milyen nyelven beszélnek Buda vidékén, pedig ez a nép rokonszenvezik velünk, magyar ruhában jár; a mit mi már levetettünk. A jóakaratnak olyan simboluma ez, mit figyelmen kivül nem hagyhatunk. A magyar egyesületre itt sok munka vár, miért nyugszik, hiszen még nincsenek babérai. De térjünk vissza a fő- és székvárosi jobbparti részébe, Budára és a szives olvasó legalább jelképileg nézzen meg egy levelet, mit e lapok szerkesztője kapott, melynek borítékán ez a czég olvasható : Német asztaltársaság a Mély pinczében. A borítékban egy névtelen német levél volt, melyben sajnálkoznak a felett, hogy ők, kik Buda és vidéke érdekeiért szintén lelkesülnek, nem olvashatják a „Buda és Vidéké“-t, mert az nem németül van szerkesztve és panaszkodnak a felett, hogy a német ember e hazában, ha a magyar nyelvet nem tudja, nem viselhet állami hivatalt. Nem tudjuk, eddig nem fedeztük fel, kikből áll ez a Német asztaltársaság, ben- szülöttek-e annak tagjai, vagy külföldi németek ? Létjogosultságok, ha a magyar nyelv nem tudása miatt történt mellőzés hozta őket össze, nincsen. Nekünk is vannak honfitársaink külföldön, kik magyar-egyesületté alakulnak, de megtanulják annak az államnak a nyelvét, melyben élnek, és a miatt, hogy ennek nem tudása gátolja a hivatalba jutást, nem panaszkodna k Ha ez a Német asztaltársaság csak azért van, hogy a Németországból idekerültek, összejöjjenek és szülőföldjük emlékeivel foglalkoznak, úgy létezzen. Van itt elég Helden-Gemeinde és különféle Bund, kiknek tagjai nem érzik magokat sértve, hogy a magyar nyelv Magyar- országon kötelező. Ámde ha idevalók, itt születtek, úgy elítéljük őket, legelőször is legsúlyosabban elitélik azok a más országból itt letelepült németajkú jó hazafiak, kiknek e levelet megmutattuk. Ártatlan mulatságot űzhetnek, de ne tartsák sérelemnek a magyar nyelv tudásának követelését. A mit Jancsi meg nem tanult, azt nem tanulja meg János. Éljenek jó békességben és szeressék hazájukat, ha németül imádkoznak is annak boldogságáért. Különben ajánljuk őket a magyar egyesületnek. A vasárnapi munkaszünet végrehajtása. A budapesti (budai) kereskedelmi társulat az 1891. XIII. t.-cz. végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet módosítása és a felmerült sérelmek orvoslása végett Lukács Béla kereskedelmi miniszterhez valamint Wekerle Sándor miniszterelnökhöz felterjesztést intézett, a kérvényt egész terjedelmében közöljük, hogy azzal is kiemeljük és elismerjük a kérelem méltányosságát. Reméljük a kormány minden lehetőt megtesz a budai kereskedők e sérelmének orvoslására. A kérvény igy hangzik : Nagyméltóságu m. kir. Miniszterelnök Ur! Nagy örömünkre szolgált, hogy bellusi Baross Gábor volt kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. XIII. t.-cz. végrehajtására vonatkozó rendelet módosítása iránt a kereskedelmi és iparkamarák, a kereskedelmi és ipartársulatok részéről előterjesztett kérelem folytán az üzletek bezárási idejére, a munkaszünet kezdetére nézve egységes időpontott állapított meg. Kérelmünk második része azonban, hogy t. i. a dohánytőzsdével biró füszerkereskedők is részesüljenek a törvény által nyújtani kivánt előnyökben, mindeddig nem teljesülvén, bátrak voltunk ezen méltánylást érdemlő kérelmünkre Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter ur 0 Excellencziájának figyelmét felhívni és jóindulatát kikérni, egyúttal pedig Nagy méltóságodhoz- azon kérelemmel fordulni, méltóztassék jogos és az alábbiakban indokolt kívánságunk mellett a kereskedelemügyi miniszter urnái pártolólag közbenjárni. Sérelmesnek tartjuk ugyanis a végrehajtási rendelet azon intézkedését, hogy éppen azokat zárja ki a törvény által biztosított előnyből, a kiknek nagyobb mértékben kellene részesülniük a munkaszünet kedvezményeiben, a kereskedők közül azokat t. i., kik megélhetésük
