A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Pók Attila: A magyarság, mint európai bűnbak
TANULMÁNYOK Pók Attila A MAGYARSÁG, MINT EURÓPAI BŰNBAK A kollektív emlékezet, a történeti közgondolkodás alakulása és hatásai történészeket, antropológusokat, etnológusokat, szociálpszichológusokat és jónéhány más diszciplína művelőit foglalkoztató kérdéskör. A kutatás során valamennyiük számára megkerülhetetlen forrás a nagy, kölcsönzéssel is foglalkozó közkönyvtárak anyaga, hiszen mind a beszerzési stratégia, mind a kölcsönzési, olvasási szokások az egyéb forrásokat jól kiegészítő információkkal szolgálhatnak. Az alábbi tanulmány egy olyan nagyobb, a huszadik századi európai bűnbakkeresés történetével foglalkozó kutatáshoz kapcsolódik, amely forrásai között jól tudja hasznosítani a könyvtárak életében tükröződő olvasási szokások elemzéséből származó ismereteket is. Az egyes nemzetek, népek egymásról alkotott képének gazdag irodalmában különösen érdekesek a politikai cselekvésre mozgósító barát vagy ellenségképek. Minél több tragédiát, válságot él át története során egy etnikai, nemzeti közösség, annál inkább jelentkezik az igény a tragédiák, vereségek külső okainak előtérbe állítására. Az okkeresés igen sokféle formát ölthet: az időigényes tudományos analízis, az irodalmi, művészeti megjelenítés vagy a leegyszerűsítő politikai retorika eltérő társadalmi rétegekhez szól, de valamennyiben igen gyakran fellelhető egy sajátos, egyéni, csoport- és társadalompszichológiai jelenség, a bűnbakkeresés. A BŰNBAKKERESŐK CÉLJA A bűnbakot általában a vesztes keresi, de fontos lehet annak a vizsgálata is, hogy miként jelentkezik e bűnbakkeresés más helyzetekben, így például a magyarság sorsát meghatározóan befolyásoló külső döntések motívumai között. A mindenkori aktuálpolitikai tényezők mellett kimutatható e valamilyen módon a bűnbakkeresés a magyarsággal kapcsolatos modernkori „sorsdöntések” folyamatában, leginkább az I. világháború utáni béketárgyalások során? A kérdés megválaszolásához először a bűnbakkeresés nap mint nap használt, de mélyebben ritkán elemzett fogalmát kell értelmeznünk.1 A fogalom eredeti, bibliai értelmében szimbolikus tettről van szó: a köztudottan ártatlan állatra tudatosan ruházzák át a közösség bűnét és így megszabadítják bűneik nyomasztó terhétől a valóban vétkeseket. A modern társadalmakban zajló bűnbakkeresés már abból indul ki, hogy a megtalált bűnbak valóban bűnös és a bűnbak kijelölése, megbüntetése jogos. A „modern” bűnbak is igen fontos funkciókat lát el a kisebb és nagyobb közösségek életében. Az egyik ilyen funkció a válságok, nehézségek okainak értelmezésére a közvélemény által mindig igényelt ún. leegyszerűsített okmagyarázat: a 65
