A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Fodor Béla - Sándor Tibor: 100 éves a főváros könyvtára - A centenáriumi emlékkiállítás katalógusa
A kiállítást a Budapest Gyűjtemény munkatársai készítették. A grafikai és a kivitelezési munkálatokat a Symbolon Bt. végezte el Kemény Gyula kiállításrendező tervei alapján. A megnyitóra 2004. április 28-án került sor, amelyen Gyáni Gábor történész méltatta az intézmény létrejöttének művelődéstörténeti jelentőségét. A következő oldalakon közreadjuk a kiállítás katalógusát. A képek és a tárgyak döntő többsége a könyvtár, főképp a Budapest Gyűjtemény anyagából került ki, ezért az őrzési helyet csak akkor tüntetjük fel, ha a dokumentum a könyvtár nem nyilvános állományában (például az irattárban) található, vagy ha azt a Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumától (BTM) kaptuk kölcsönbe. Ez utóbbi munkatársainak ezúton is szeretnénk köszönetét mondani készséges segítségnyújtásukért. Hasonlóképpen köszönjük a Magyar Nemzeti Filmarchívum közreműködését és a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának támogatását. I. Alapkövek Hol kezdődik a fővárosi könyvtár történeteű Buda és Pest városok bélyegzőit már a 19. század közepétől ott találjuk a régi könyvek címlapjain, sőt Pest város jegyzőkönyve már 1831-ben említést tett „a tanács könyvtáráról”, de még hatvan év múlva is csak mint jövendő feladatról írtak egy valódi városi könyvtár létrehozásáról. E fogalom ugyanis nem csupán jogi kategória, vagyis a város tulajdonában levő könyvek összessége, hanem elsősorban funkciót jelent. Feladatot, amit sajátos igény hív létre: a városi polgárok igénye a könyvtári nyilvánosságra. A városi könyvtár története nem más, mint ennek a feladatnak a megértése vagy félreértése, elfogadása vagy elutasítása. Pest és 1873-tól Budapest vezetése mindenesetre sokáig csupán a közigazgatási apparátus munkáját elősegítő szakkönyvtár működését volt hajlandó támogatni, a lakosság szélesebb körének általános művelődését szolgáló közkönyvtár létrehozására - több vidéki várossal ellentétben - 1910-ig nem vállalkozott. 1. A régi pesti városháza az 1850-es években 1850-től itt őrizték ládákba zárva Frank Ignác jogtudós könyvgyűjteményét, melyet végrendeletében Pest közönségére hagyott „egy városi könyvtár alapvetéséül”. A kiegyezés után ugyanide zúdult a nyomdákból a törvényben előírt kötelespéldányok áradata. E két forrásra alapozva Toldy Ferenc irodalmár, az Egyetemi Könyvtár igazgatója tervezeteket készített egy Polgári Könyvtár létesítésére. A városvezetés végül visszakozott, a Frank-hagyaték az Egyetemi Könyvtárba került. Színes kőnyomat Alt Rudolf rajza nyomán. In: Alt Rudolf : Festői megtekintések Budára és Pestre. Wien /185?/1. 13. 2. Kó'rösy József (1844-1906) portréja 1870-től az újonnan felállított Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója. Társadalomtudományi kutatásaival a várospolitikára kívánt hatást gyakorolni. Ennek szolgálatára korszerű szakkönyvtárat épített ki. Metszet. In: Magyarország és a Nagyvilág. 1872. p. 79. 158
