A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004

TANULMÁNYOK - Fodor Béla - Sándor Tibor: 100 éves a főváros könyvtára - A centenáriumi emlékkiállítás katalógusa

3. Toldy László (1846-1919) teológus, történész, levéltáros családja körében 1906-ban

Toldyt 1893-ban bízták meg azzal, hogy a vezetése alatt álló fővárosi levéltárban város- igazgatási hivatali könyvtárt létesítsen. A gyűjtőkört kibővítette a várostörténet irányába, majd kísérletet tett egy általános irányú, nyilvános könyvtár megalapozására is.

Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele.

4. Budapest Fó- és Székváros Könyvtárának olvasóterme a központi városháza Károly körúti épületszárnyának elsó' emeletén, 1900 körül

A Toldy László vezette könyvtár 1900-tól működött itt. Ekkor már a város alkalmazottain kívül a polgári közönség is kölcsönözhette állományát - ingyenesen. A táncteremből átalakított helyiséget mindinkább az utóbbiak, köztük is főleg a tanuló ifjúság töltötte meg zsúfolásig. A város vezetése azonban éles viták után elutasította a közkönyvtárrá fejlesztés gondolatát. 1903-ban Kőrösy vezetése alatt egyesítették a levéltári és statisztikai könyvtárat. Az új fővárosi könyvtár gyűjtőkörét ismét a városigazgatási és várostörténeti témakörökre korlátozták.

Fotó, Klösz és Fiai Fényképészeti és Sokszorosító Műiparintézete.

5. Részlet az új Fővárosi Könyvtár 1904-es jelentésének kéziratából

Az újjászervezést két tudós ifjúra, Szabó Ervinre és Gárdonyi Albertre bízták. A munkálatokkal párhuzamosan előbb a hivatalnokok, majd 1904. október 15-én minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tették az új gyűjteményt. E dátum vált később a könyvtár megnyitásának hivatalos időpontjává.

Kézirat. FSZEK Irattár.

II. A TÁRSADALMI PROGRESSZIÓ KÖNYVTÁRA

Szabó Ervin (1877-1918) szocialista teoretikus volt, aki szövetségesekre lelt a polgári radikális társadalomtudósok körében is. A könyvtárat fokozatosan a modern társadalomtudományok, elsősorban a szociológia és a politológia szakkönyvtárává alakította. A századelő társadalomelméleti és politikai irányzatainak egyedülálló gazdagságú nemzetközi gyűjteményét alakította ki, tematikus bibliográfiai sorozatokat adott ki a kor égető közéleti problémáiról.

Könyvtárfejlesztési törekvései több ponton érintkeztek a polgármesteri posztot 1906 óta betöltő Bárczy István, és a vele szövetséges városvezetői elit reformtörekvéseivel. A gyűjtemény szellemi muníciót szolgáltatott a Bárczy-féle szociális közintézmény-, bérlakás- és iskolaépítési programokhoz, a munkanélküliség, a drágaság elleni intézkedésekhez, a városi kezelésű közüzemek beindításához. Mindazokhoz a korszerű polgári városfejlesztési elképzelésekhez, amit akkoriban községi szocializmus néven emlegettek.

1. Könyvcímlap: Nagy Sándor grafikáján a főalak arcvonásaiban Szabó Ervin stilizált portréjára ismerhetünk. Rajz. In: Szabó Ervin: A szocializmus. A társadalomtudományi Társa159