A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Fodor Béla - Sándor Tibor: 100 éves a főváros könyvtára - A centenáriumi emlékkiállítás katalógusa
Fodor Béla - Sándor Tibor 100 ÉVES A FŐVÁROS KÖNYVTÁRA A CENTENÁRIUMI EMLÉKKIÁLLÍTÁS KATALÓGUSA A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A centenáriumi év alkalmat kínált arra, hogy friss kutatási adatok alapján, új megközelítésben dolgozzuk fel a főváros egyik legjelentősebb művelődési intézményének a múltját. Katsányi Sándor tollából megszületett a könyvtár történetének új monográfiája, és e mű tanulságait is kamatoztatva egy közérdeklődésre számot tartó, nagy nyilvánosságot vonzó kiállításon mutattuk be könyvtárunk egy évszázadnyi jelenlétét Budapest életében. A kiállítás előkészítésekor kettős célt tűzünk ki magunk elé. Egyrészt történeti hitelességgel kívántuk dokumentálni annak a folyamatnak a fontosabb fordulatait, ahogyan az egykori Városháza szűkös helységeiben berendezett, szakmai közönségnek szánt bibliotéka tömegek művelődését szolgáló, és az egész várost - napjainkra informatikai értelemben is - behálózó könyvtári rendszerré fejlődött. Másrészt arra törekedtünk, hogy a látogatók számára élményszerűen tegyük megismerhetővé az olvasók és a könyvek (ha úgy tetszik: a használók és az információforrások) között közvetítő könyvtári intézmény és a könyvtárosi hivatás tradícióit, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy új kötődéseket teremtsünk e kapcsolatrendszer szereplői között. A múlt század elején élénk viták folytak a tömegkultúra fejlesztésének módjáról és tartalmáról. Magyarországon - eltérően az angolszász mintáktól - e terület intézményrendszere döntően az államigazgatás vagy a városi közigazgatás szervei felől, vagyis felülről meginduló kezdeményezések nyomán alakult ki. Budapesten Bárczy István polgármester és a városházi szakapparátus néhány hozzá közel álló személyisége vállalt reformer szerepet e téren. Ezen értelmiségi „szakférfiak” a közszolgáltatások modernizációján keresztül a társadalmi esélykülönbségek csökkentését tűzték ki célul. Kérdésfelvetésük és válaszaik ma is izgalmas problémákra világítanak rá. A kiállítás könyvtártörténeti részei ezért elsősorban azt szemléltették, hogy miképpen tükröződtek ezek a szellemi alapvetések a különböző korszakok könyvtárfejlesztési koncepcióiban, miként változtak a megvalósítás során, hogyan bontakoztak ki vagy módosultak (olykor torzultak el) a korszellem, a pénzügyi lehetőségek, a politikai és a szakmai irányváltások függvényében. A kiállítás megvalósítása során többféle megjelenítési technikát alkalmaztunk annak érdekében, hogy az elmélyültebb és a csak a legfontosabb mozzanatok iránt érdeklődő látogatók figyelmét is megragadjuk. A fontosabb tartalmi csomópontokat a kép- és szöveganyag időrendi sorrendben mutatta be egy paravánsoron. Két enteriőr a könyvtár életének kevéssé ismert színtereit idézte meg: a kötészetét régi gépekkel, kéziszerszámokkal, a könyvtári feldolgozó háttérmunkát pedig, íróasztallal, formanyomtatványokkal, szakmai segédanyagokkal. Egy monitoron képnézegető program alapján futó „diavetítéssel” archív fotók és filmrészletek segítségével törekedtünk a képszerű befogadásra fogékonyabb közönség figyelmét megragadni. A teremben egy lapozgatót is elhelyezünk másfélszáz régi újságcikk másolatával, azok számára, akik hosszabb időt is tudnak szentelni a téma megismerésére. 157
