A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004

TANULMÁNYOK - Papp István: Felújított könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában (2002-2004)

(Lőrinc). A különálló fiókos tárolók azonban nem mindenütt sikerültek optimálisan: van, ahol a legfelső fiókból csak zsámolyra lépve lehet kiemelni a lemezt (Deák, Lőrinc). Külön öröm, hogy ez alól vannak kivételek is (pl. Babits, Kassák). Van persze olyan könyvtár, ahol úgy nyertek helyet, hogy a pult mögött lévő szociális helyiségbe (Radnóti), vagy a szemben lévő volt raktárba (Kertész) tették a CD-ket. A pult mögött helyet kell találni a visszaosztandó könyveknek is. Ez további polcok elhelyezését kívánja meg. Van, ahol a könyveket mindjárt könyvkocsikra rakják, s meg­engedik, hogy helyreosztásuk előtt az olvasók válogassanak belőlük (Krúdy). Az előjegyzett és a visszaosztandó könyvek állványa, valamint a különféle irodaszerek, szerszámok, gépezetek, szórólapok, sőt virágcserepek a pulton és mögötte többnyire meglehetősen lehangoló, rendetlen látványt nyújtanak (pl. Krúdy 5, Kálvária). A pultok többnyire újak (s ennek ellenére sem ideálisak), de vannak még használatban régebbiek is, amelyek egy cseppet sem rosszabbak, csak kopottabbak (Krúdy, Kálvária), s még nem készültek fel minden tekintetben a számítógépes kölcsönzésre (pl. hiányoznak vagy barkácsoltak a klaviatúrák elhelyezésére szolgáló felületek). Akadnak kisebb tervezési-kivitelezési bakik is: például a mellvéd és az írófelület között rés tátong, amelyen át lepotyoghatnak a kisebb tárgyak (Deák), vagy az új pulton sem sikerült elrejteni a számítógépes kábeleket (Vécsey). Pozitívumként megjegyzendő, hogy általános a kölcsönzőpult olvasó felőli oldalán a „rúgásvédő”, a pult alsó részét borító fémlemez, amely takarításkor is jó szolgálatot tesz. Olvasótermi övezet Szemlátomást a tagkönyvtárak fő funkciója a kölcsönzés, a helyben használat megle­hetősen háttérbe szorul. Klasszikus olvasótermet, illetve ilyen célt szolgáló övezetet voltaképpen csak a két legnagyobb (Lőrinc, Erzsébet), s néhány nagyobb alapterületen működő könyvtárban (pl. Kassák, Csaba, Kertész) találunk. Különálló tájékoztató pultra - éppen a nagyobb alapterületből fakadó távolságok miatt - ugyancsak Lőrincen és Erzsébeten volt szükség. Kifogásolható azonban, hogy a tá­jékoztató könyvtáros asztala mellett nincs kliensszék, hogy hellyel lehessen megkínálni a használót. A kisebb könyvtárakban természetszerűleg a kölcsönzőpultba épül be a tájé­koztatási funkció. A láthatóan szerény igénybevétel elfogadhatóvá teszi azt a megoldást, hogy a csúcs- forgalom ritka jelentkezésére számítva meglehetősen sok széket helyeznek egy asztalhoz (az egy olvasóra szánt alapterület messze elmarad az ajánlott 2 - 2,5 m2-es normatívától), hiszen általában csak egy-egy olvasó ül egy-egy asztalhoz. Feltétlenül méltánylandó azonban az a gesztus, hogy a legkisebb könyvtárakban is lehetővé teszik, hogy a használó asztalhoz ülve helyben is használhassa a kiválasztott dokumentumot. Ezt láthatóan (s helyesen) elvi kérdésnek tekintik. A kézikönyvtári állományok mérete szemre szerény. Tartalmi összetételük és értékük felmérése nem képezte e vizsgálódás tárgyát. A kézikönyvtárat ma már minden egység­ben szervesen egészíti ki az Internetkapcsolat. Ahogyan kézikönyvtár és néhány olvasói ülőhely minden könyvtárban várja a látogató­139

Next

/
Thumbnails
Contents