A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Könyves Tóth Kálmán (1900-1972)
„A Budapest Gyűjtemény két osztályra oszlik. Úgymint Történelmi Osztályra, valamint Várostudományi és Városigazgatási Osztályra. A két osztály hatásköre a következő: Történelmi Osztály. Ide tartozik minden 1872-ig megjelent budapesti vonatkozású könyv és nyomtatvány. — A 09-es anyag, a metszet és képanyag. Minden művészeti, művelődéstörténeti és históriai vonatkozású anyag, a városrendezés és a városépítészet könyvei egészen napjainkig. A kiállítások látogatása és reájuk vonatkozó kiadványok gyűjtése. Plakátok. Kéziratok. Bibliográfiák figyelése, desideráták kiírása és a rendelő-osztály útján megrendeltetése. Kiállítások rendezése, vitrinek, tárlók berendezése és rendben tartása. Raktárak rendjének felügyelete. Osztályvezető: Jajczay János dr. főfelügyelő Várostudományi és Városigazgatás Osztály Tekintet nélkül a megjelenés idejére, ide tartozik minden várostudományi, várospolitikai és városigazgatási kiadvány, továbbá az egyéb szakokba tartozó kiadványok közül azok, amelyek 1873. év után jelentek meg, és budapesti vonatkozásúak. Újságszelvény-gyűjtemény. Bibliográfiai kiadványok előkészítő munkálatai: anyaggyűjtés, rendszerezés. Szerkesztés. Városigazgatási folyóirat-szemle összeállítása, szervezése, kiutalások elvégeztetése. Bibliográfiák figyelése, desideráták kiírása és a rendelő-osztály útján megrendeltetése. Osztályvezető: Könyves Tóth Kálmán dr. főkönyvtáros” A KOALÍCIÓS IDŐSZAKBAN 1945 január 18-án hajnalban befejeződtek a harcok a pesti oldalon. A Kálvin tér palotái még égtek, az utcákon holttestek és állati hullák. A Központi könyvtár száz dolgozója közül nyolcán már aznap megjelentek a Wenckheim palota épületében: „Az elsők között Vágfalvy Dezső főkönyvtáros, majd Jajczay János felügyelő, Könyves Tóth Kálmán főkönyvtáros”’7 Új korszak kezdődött. A romeltakarítás munkájának elvégzése után hamarosan felmerült a „hogyan tovább?” kérdése. 1945 júniusa után visszatért a könyvtárba a Szabó Ervin-i korszak vezető gárdája?8 A könyvtár irányításuk alatt fokozatosan visszakanyarodott a Szabó Ervin-i koncepcióhoz: a társadalmi kérdésekre aktívan reagáló, a legszélesebb társadalmi kört megszólítani akaró, a könyvtári „szociálpedagógia” módszereit alkalmazó, de a liberális alapelveket tiszteletben tartó könyvtár modelljéhez. Könyves Tóth Kálmán 1945 után bízott egy demokratikusabb, egészségesebb szellemű társadalom megteremtésének lehetőségében a koalíció szabta határokon belül. Belépett a Szociáldemokrata Pártba, és ismét nagy aktivitással foglalkozott az urbanisztika, a községpolitika aktuális kérdéseivel?9 Nem állt tőle távol a könyvtár fent jellemzett Szabó Ervin-í modellje sem. Ellenkezőleg: egyre aktívabban vett részt a könyvtári életben, tevékenységének korábbi közéleti színtereit a könyvtár váltotta fel. Az új vezetés - Dienes László és Hajdú Henrik egyaránt - Könyves Tóth helyismeretére és emberi-szakmai tekintélyére kívánt támaszkodni, mintegy transzmisszióként kívánták őt felhasználni az új vezetőség és a régi kollektíva között: felmentve az adott szituációban kevésbé 168
