A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Könyves Tóth Kálmán (1900-1972)
aktuális Budapest Gyűjtemény vezetése alól a „gazdasági, szervezési és személyzeti tagozat” vezetőjévé nevezték ki. Mozgalmas, nehéz szakasz kezdődött Könyves Tóth Kálmán könyvtárosi pályafutásában. A két igazgató párhuzamos működését, a koalíciós időszak pártpolitikától átitatott légkörét, s benne az értékeket menteni kívánó transzmissziós szerepet hadd érzékeltesse itt egy kiragadott részlet Könyves Tóth Kálmán hivatali munkanaplójából:40 „Hajdúnál személyi ügyben referálok. Hamvas ügyében meggondolásra hívom fel, mert ha az a jelentés úgy elmegy, ahogy azt kívánta, fegyelmit kapna Hamvas. Közli, hogy ő is gondolkozott a dolgon, nem kívánja, hogy Hamvas fegyelmit kapjon, pár hétig tartsuk megfigyelés alatt, s majd csak azután dönt. Nagyon rossz információi vannak. Népműv. Központtól sem jött el saját szándékából. Nem voltak vele megelégedve. Nem csinált semmit. - Próbálom ellensúlyozni Hajdú véleményét, s indokokat hozok fel Hamvas javára, melynek következtében Hajdú megenyhül s eláll a visszahelyeztetéstől a Népműv. Központba. Dienesnél referálok. Közlöm, hogy Hamvast a 2. sz. fiókba helyeztük. Utasít, hogy a fiókvezetővel beszéljek, tartsa szigorúan Hamvast. Rossz információkat kapott róla. Állítólag könyveket emelt el. De ezt bizonyítani nem lehet. Tájékoztatom, hogy Hajdú azonnal át akarta helyeztetni, s egy szigorú előterjesztést diktált, de majd jobb belátásra jutott s elállt tőle. Hamvas védelmére indokokat hozok fel. Fenntartással kell fogadni a róla terjesztett híreket. Nagyon tehetséges és az embernek mindig vannak irigyei. Nem hiszem a róla terjesztett híreket. Lógásait illetően bizonyos, hogy sokat foglalkozott a múltban a hiv. órák alatt tanulmányok írásával, de tekintetbe kell venni, hogy 50 éves idős tisztviselő és még ma is csak a IX. fiz. osztályban van. Valamiből neki is élni kell. Olvasott, nagy műveltségű ember, akit én nagyrabecsülök s hiszem, hogy a könyvtárnak hasznos szolgálatokat tehet. — Dienes: reméli, hogy úgy lesz, amint mondom. Rá nézve nagyon kellemetlen a dolog. Annál is inkább, mivel közben kiderült, hogy a saját pártjának a tagja. Apósa is neki személyes régi jó barátja. Majd nála is érdeklődni fog, mit tart a vejéről. Egyelőre tehát Hamvas legyen a 2. sz. fiókban.” 1947 őszén - a „fordulat évének” előszeleként - változás jelei mutatkoztak a könyvtári szerepfelfogásban is. Egy könyvtártörténeti tanulmány ezt így összegezi: „A könyvtár művelődéspolitikája, szerepfelfogása és feladatértelmezése ... fokozatos változásokon ment keresztül. Kezdetben a könyvtár a saját hagyományaiban megalapozott, a Szabó Ervin-i könyvtárfelfogásban gyökerező (habár a két világháború között annak inkább csak külső burkát őrző) könyvtári modellt valósított meg. Ez a modell valamiféle általános humánus megfontolásból eredő nevelési célokat kívánt szolgálni ... Ez a modell fokozatosan - különösen az 1947 és főleg 1948-as években - váltott egy harciasabb, direktebb politizáló szerep felfogássá, mely a könyvtár feladatának az ideológiai nevelést tekintette...”41 A harciasán politizáló, az ideológia nevelést szolgáló szerepre való áttérés törésvonalat jelentett nem csak a fővárosi könyvtárpolitikában, hanem Könyves Tóth Kálmán könyvtárosi pályafutásában is. Ez időszakban könyvtárpolitikai nézeteit legjobban a könyvtár távlati fejlesztéséről kidolgozott tanulmányai, A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár fejlesztési terve"1 foglalja össze. E tervezet szerint a könyvtár célja, hogy „Budapest szellemi életének központja legyen” a szabad művelődés, a tudományos kutatás és a továbbképzések szolgálata révén, továbbá célja „széles néptömegek megnyerése a haladó eszméknek” és „a lakosság szellemi színvonalának haladó irányba való formálása.” Joggal írja, hogy a tervezet „Szabó Ervin eredeti elgondolásait fedi”. Csakhogy 1947 őszén már a kibontakozó új irány nem „fedte” híven a Szabó Ervin-i elgondolásokat. Könyves Tóth tervezete két alapvető területen eltért a készülődő új iránytól: 169
