A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Könyves Tóth Kálmán (1900-1972)
Először is Könyves Tóth a tervezett nagyarányú fejlesztést csak a tárgyi és személyi feltételek egyidejű bővítésével együtt tartja reálisnak. Feltételnek tekinti a könyvtár helyiségeinek bővítését, („kívánatos a Reviczky u. 3. sz. alatt levő épületnek a Fővárosi Könyvtár céljaira történő megvásárlása és átalakítása, (ahol) könyvraktárakat építhetnénk fel,”) jelentősen növelni kívánja az állománygyarapítási keretet és a személyzetet. Ismételten hangsúlyozza a fenntartó felelősségét. Csakhogy 1947 őszén már a „Fejlesztést minden áron!” és a „Könyvtárakat minden áron!” jelszava érlelődött, a megalapozott fejlődés hangoztatása nem kívánatossá vált. Másodszor: Könyves Tóth - nem véletlenül - megmaradt a politikai és nevelési célok széles általánosságban történő meghatározásánál. (E téren is joggal hivatkozott tanulmányában Szabó Ervin könyvtári szociálpedagógiai elveire.) Csakhogy ez 1947 őszén már kevés volt. Solti Andrásné rövidesen bejelentette a fiókvezetők értekezletén: a könyvtárosok „munkájának a marxizmus- leninizmus alapjaira kell épülnie!” Könyves Tóth Kálmán érzékelte, hogy elvei fenntartása mellett egyre nehezebben tudja vezetői feladatait ellátni, s valószínűleg a szakmai visszavonulás útját keresve jelezte Dienes Lászlónak a Budapest Gyűjteménnyel kapcsolatos terveit. Dienes és a könyvtár teljes vezetősége egyetértett az elképzeléssel, s jóváhagyta: Könyves Tóth vegye át (vegye vissza) a Budapest Gyűjtemény vezetését. Ez egyben a gazdasági, szervezési és személyzeti vezetői megbízás megszűntét is jelentette. Ezzel a megoldással Könyves Tóth Kálmán könyvtárosi jövője 1947 végén megnyugtatóan elrendeződni látszott. A politika azonban közbeszólt. Korábban a könyvtárban több alkalommal szorgalmazták: lépjen át a Szociáldemokrata Pártból a Magyar Kommunista Pártba, ezt Könyves Tóth következetesen visszautasította. A két párt fúziójakor az MKP már nem vette át tagjai sorába. 1948-ban indokolás nélkül elbocsátották állásából. EPILÓGUS Bár az 1948-as felmondással Könyves Tóth Kálmán könyvtárosi pályafutása véglegesen bezárult, néhány könyvtáron kívüli információ még ide kívánkozik. Könyves Tóth Kálmán — hat gyerek eltartója - több mint egy évre állástalanul az utcára került. 1950-től a Fehérvári úti Kábel- és Műanyaggyár könyvelésében kapott állást, közgazdasági végzettségének köszönhetően. Nyugdíjba vonulásáig ott dolgozott. Egykori könyvtára soha, semmiféle formában nem emlékezett meg róla. Jegyzetek 1. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártörténete. Bp. 1966. FSzEK. 293. p. 2. M. Kir. Belügymin. Ren. Oszt. 6585. 1936. máj. 13. 3. Könyves Tóth Kálmán jellemzése szerint: “Nagyapám híres debreceni prédikátor, egyháztörténeti és bölcseleti szakíró, az aradi vörössapkás szabadságharcosok lelkipásztora, akit az 1848-49-es időkben tanúsított magatartása, forradalmi gyújtó beszédei és írásai miatt Haynau kötél általi halálra ítélt, majd ítéletét 20 évi várfogságra változtatta” (Ebből 8 évet töltött börtönökben.) 4. Bizonyára a Fortissimo és a Húsvét előtt hatására írta gimnazista Könyves Tóth azt a versét, melyben a háborús öldökléssel szemben az Úristenhez fordul, s mely az ERŐ című ifjúsági havilapban jelent meg 1918. februárjában. 5. A Bartha Miklós Társaság évkönyve 1925. Pécs, 1925. Dunántúl Kiadó. 162 p. - Az évkönyvben Könyves Tóth Kálmán egy novellával szerepel: Asszony, asszony címmel. Ugyancsak 1925-ben jelent meg kisregénye: Furulyaszó. Kis regény. Bp. Magyar írás 36 p. Ezzel tevékenységének szépirodalmi szakasza - a kedvező kritikai fogadtatás ellenére - lényegében lezárult. 6. Tasi József: József Attila és Bartha Miklós Társaság. Bp. 1995. Galéria - Ecriture. 63. p. - A Társaság történetéről id. Még: Fábián Dániel: A Bartha Miklós Társaság története 1925-1931. Kézirat. OSzK. Fond 71/43. - Sebestyén Sándor: A Bartha Miklós Társaság. 1925-1933. Bp. Kossuth, 1981. 261 p. - Katsányi Sándor: A Bartha Miklós Társaság és a Fővárosi Könyvtár. In: Fülöp Géza Emlékkönyv. Bp. 1999. ELTE. 99-103. p. 7. Ifjú szívekben élek. A magyar fiatalság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett. Bp. 1928. Bartha Miklós Társaság - Híd. - Benne Könyves Tóth Kálmán írása: Rapszodikus gondolatok Ady Endre fejfájánál. (A cikk előzőleg önállóan is megjelent, in: Alkotás. Szépirodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, (Debrecen), 1927. 6. sz. 111-113. p.) 170
