A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Könyves Tóth Kálmán (1900-1972)
Könyves Tóth munkába állásának évében, 1924-ben nyújtotta be a könyvtár új szabályzatának tervezetét, melyben a társadalomtudományi gyűjtőkör helyett „minden főtudományra” kiterjedő, általános gyűjtemény követelményét fogalmazták meg. 1925-ben valóban radikálisan visszafogták a társadalomtudományi művek vásárlását, (beszerzési arányuk 58 %-ról 25 %-ra esett vissza), azonban az ezt követő évek során ismét egyre több társadalomtudományi mű került a központi könyvtárba, beszerzésük az évtized végére ismét megközelítette az összes beszerzés felét. A nagyobb könyvtárak gyarapodását híven tükröző Társadalomtudományi bibliographia24 azt mutatta, hogy a szűkebb értelemben vett társadalomtudományi müvek túlnyomó többségét továbbra is a Fővárosi Könyvtár szerezte be, ez a könyvtár töltötte be a szociológia legfontosabb hazai könyvtárának szerepét. S ehhez tegyük hozzá, hogy több éves szünet után ismét megindult a könyvtárban a szociális kérdések irodalmának - szerény keretek között mozgó - bibliográfiai feltárása az Aktuális kérdések sorozatában. Lehetetlen pontosan megítélni, hogy a társadalomtudományi gyarapítás új fellendülésében, a könyvtár ez irányú szerepvállalásának újjászületésében milyen tényezők játszottak közre. Tény viszont, hogy ez időben a Fővárosi Könyvtár meghatározó személyiségei közül egyedül Könyves Tóth Kálmán volt az, akinek érdeklődése és szakirodalmi munkássága a társadalomtudomány felé irányult, párosulva társadalomtudományi (közgazdasági) végzettséggel.25 KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN BIBLIOGRÁFIAI MUNKÁSSÁGA A Fővárosi Könyvtár bibliográfiai tevékenységét hullámhegyek és hullámvölgyek jellemezték. Könyves Tóth Kálmán munkába állásakor, 1924-ben az intézmény e téren mélyponton volt: 1918 óta egyetlen bibliográfiát sem adott ki. 1927-ben a lassan ismét magára találó könyvtár felújította a hajdan sikeres Aktuális kérdések irodalma sorozatot, a repríz azonban homlokegyenest eltért az egykori Szabó Ervin-i koncepciótól, mely annak idején kényes és valóban aktuális társadalmi problémákat választott ki. Az első új füzet (a sorozatban a 36-dik) a konzervatív Rákosi Jenőnek (az új magyar irodalom, a Nyugat esküdt ellenségének) irodalmi alkotásait ismertette.26 A továbbiakban „aktuális kérdések” címén Beethoven, Dürer, Schubert bibliográfia jelent meg, jelezvén a könyvtárnak az aktuálpolitikától az általános humán értékek felé fordulását. Ebbe a sorba mintegy belerobbantak a munanélküliségről (1929), a sajtóról ( 1929), a munkaidőről ( 1930) szóló kiadványok.27 Nem maradt írásos nyoma annak, hogy ez utóbbi bibliográfiák kezdeményezése és összeállítása kinek a nevéhez fűződik, de szembetűnő a megegyezés Könyves Tóth ez időbeli szakirodalmi cikkei és e bibliográfiák témái között. Mint szociálpolitikai munkásságával kapcsolatban szóba került, Könyves Tóth Kálmán 1929 után több cikket publikált a munkanélküliség kérdéséről, 1929-ben - a bibliográfia megjelenésével egy időben - előadást tartott a sajtóról,28 tanulmányaiban a munkaidő kérdésével is foglalkozott. Talán nem indokolatlan az Aktuális kérdések irodalma gazdaságpolitikai témájú összeállításai mögött - kezdeményezőként vagy szerkesztőként is - a friss közgazdasági képzettséggel rendelkező, doktorátusra készülő Könyves Tóth Kálmánt feltételeznünk. Mint ismeretes, a korábbiakban, a könyvtár Szabó Ervin-i korszakában az Aktuális kérdések irodalmánál mélyrehatóbb társadalomtudományi bibliográfiák is készültek. Ezt a hagyományt a 30-as évek Fővárosi Könyvtára már nem vállalta, helyét a Budapest Gyűjtemény ugyancsak színvonalas nagy biblográfiáinak sora váltotta fel.29 A társadalomtudományok bibliográfiai gondozásának ügyét a 40-es évek elején - majdhogynem partizánakcióként - Könyves Tóth Kálmán vállalta fel. Két éven keresztül, 1941-42-ben Társadalomtudományi bibliográfia címmel összeállította a Magyarországon kiadott társadalmi vonatkozású könyvek jegyzékét. Az éves füzetek a Szociális Szemle mellékleteként jelentek meg.’0 Ez a kezdeményezés felidézett valamit a Szabó Ervin-i korszak bibliográfiai vállalkozásaiból: A Fővárosi Könyvtár Közleményei sorozatában 1909 és 1910-ben megjelent, Varró István által szerkesztett Magyar Társadalomtudományi bibliográfia kései utódjának is tekinthető, szükségszerűen szerényebb keretek között. 166
