A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Könyves Tóth Kálmán (1900-1972)
A következő két évben Könyves Tóthnak sikerült - nagyrészt a Fővárosi Könyvtár megbízható bázisára támaszkodva - nyugodt, alkotó légkört teremtenie. Ezek az évek jelentették a Bartha Miklós Társaság fénykorát. KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN, MINT A BARTHA MIKLÓS TÁRSASÁG EGYIK IRÁNYÍTÓJA Könyves Tóth Kálmán főtitkári tevékenységének első szakaszában igyekezett a Társaság tevékenységét a radikális szociálpolitika irányába vinni. Programjának kifejtésére Szekfű Gyula felkérésére a Magyar Szemlé-ben is fórumot kapott. így írt: „A társadalom életének lázmérője: a statisztikai táblázatok aggasztó betegséget jelölnek. A tuberkulózis, a gyermekhalandóság, az öngyilkosság lázgrafikonjai ijesztően magasak s fölötte állnak az európai művelt államok hasonló adatainak. A meg nem született gyermekek sora, az analfabéták, a csődbejelentések, kényszeregyezségek, a munkanélküliek és az ijesztő tömeggé növekedett büntettek nagy száma, az erkölcsi érzés süllyedése stb. stb. mind-mind társadalmi bajokra mutat s az értelmi iíjúságnak mi sem lehet hivatottabb kötelessége, mint a betegség tüneteinek felismerése, megvizsgálása, köztudatosítása s okainak kifürkészése mellett azok gyökeres megoldására való törekvés.”" - E programot szolgálta 1929-ben az ifjúsági parlament terve, egy nagyszabású, a politika számára is megkerülhetetlen ifjúsági megmozdulásé, melynek célja „azon reformok kidolgozása, melyet a magyar ifjúság a jövő fejlődése érdekében keresztül akar vinni.” A „parlament” résztvevőinek számát 400 főre tervezték. Az előkészítő bizottsági értekezleten Könyves Tóth felszólította a jelenlevőket, hogy „minél több ifjúmunkást és földmunkást hozzanak el az ülésekre”. (A bevezetőben idézett rendőri megfigyelés a „rosszkülsejü, oroszinges ifjúmunkások”-ról talán ezzel is összefüggésben van.) Az országos méretűvé növekvő kezdeményezés politikai érdekeket sértett, ezért a Belügyminisztérium megtorpedózta. A helyi elöljáróknak címzett körlevél a Bartha Miklós Társaság működésének egyik legtalálóbb jellemzője. Arra figyelmeztetett, hogy annak ülésein „a földreform, a különböző egyházak egymáshoz való viszonya, a fizikai és szellemi munkások együttműködése, a különböző szociálpolitikai kérdések, a magyar parasztság felvilágosítása, az egyetemi és főiskolai hallgatóknak a szociálpolitikai mozgalmakba való bevonása” kérdéseivel foglalkoznak, olyan módon és formában, ami „egyenes izgatás számba megy.”" Az (utóbb meghiúsított) ifjúsági parlament előkészítésével párhuzamosan került sor 1929-ben a nagy sikerű Magyar Föld estek megszervezésére. Ezen fórumot kaptak a Társasággal rokonszenvező írók, Erdélyi József, Féja Géza, Illyés Gyula, József Attila, Kodolányi János, Német László, megszólaltak Bartók és Kodály müvei. Igen fordulatos volt József Attila és a Társaság kapcsolata. A költő 1928 őszén kiadót keresve jutott el a Híd-hoz, annak fiataljai viszont mind a Társaság tagjai voltak.1’ A Bartha Miklós Társaság helyiségében kapta kézhez annak Értesítőjét, amiről a Századok-ban recenziót írt. Az egyik Magyar Föld esten költeményeiből - föltehetőleg a Nincsen apám se anyám kötetből - szavalt, az est előtt a kötet egyik példányát Könyves Tóth Kálmánnak dedikálta. (Az a feltevés sem zárható ki, hogy József Attila a Fővárosi Könyvtárban a Könyves Tóth Kálmán által szervezett szociális témájú vitaülésen vett részt, s annak nyomán született a dedikáció.)14 A költő és a Bartha Miklós Társaság kapcsolatának legmaradandóbb emléke az Ady emlékezete és a Fábián Dániellel együtt írt röpirata: Ki a faluba! 1930 tavaszán még jobban kiszélesedik a Társaság tevékenysége. Előadássorozatot tartanak a modern építészet kérdéseiről, (azon belül a szociális lakáspolitikáról is), a modern irodalom kérdéseiről (a tervezett előadók között szerepelt — Móricz és Móra mellett - Hamvas Béla is „A magyar, az európai és az amerikai szociális regény” témával), a Keleteurópai szemináriumot Olt Károly vezeti, a Szociálpolitikai szemináriumot Szathmáry Sándor (előadók: Mihelics Vid, Trócsányi György, Könyves Tóth Kálmán), és Agrárszeminárium is folyik. Az események gazdag sorából említést érdemel, mint a Könyves Tóth Kálmán által fenntartott „kényes egyensúly” szép példája, az 1930 márciusi Ady emlékünnepség, Csorba Géza Ady szobrának 163
