A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet
A VI. kerületi főkönyvtár VI/1. sz. könyvtárként a 6.sz. Belvárosi régió önálló tagja lett, a gyermekkönyvtárat ismét leválasztották róla (az is újra önálló lett). Hierarchiában elfoglalt helye nem változott, de munkáját nem a Központ, hanem immár a régió igazgatója irányítja, a régió többi könyvtárával összhangban. Azok a jelentős változások tehát, amelyek alapjában formálták át a könyvtár szolgáltatási rendjét az új felállásban, nem a regionalizálás tényéből következtek, hanem azokból a kényszerű előírásokból, amelyeket a könyvtár felső vezetése a gazdasági körülmények kényszerében a FSZEK egységei számára meghatározott. Ezek az előírások a már meglévő szolgáltatások lehetséges visszaszorítását (visszafejlesztését) célozták meg: a lehető legkisebb veszteséggel számolva. Az Andrássy úti könyvtár a VI. kerület vonatkozásában „a könyvtár” volt, amelyet így mindenképpen tartani-fejleszteni kellett, ám a könyvtárilag viszonylag - tehát Budapest más régióihoz képest - jól ellátott Belvárosban ezek a szempontok elvesztették jelentőségüket. A fenntartási költségek lefaragásának „esett tehát áldozatul” a könyvtár, de az igazi vesztesek olvasói lettek. A VI/1. sz. könyvtár nyitva tartási idejét radikálisan csökkentették. 1995-től a könyvtár heti 26 órában áll a használók rendelkezésére.44' A megrövidült szolgálati időt igyekeztek a használók igényeihez igazítani, ezért hetente három alkalommal este 8 óráig rendelkezésre állnak. A lecsökkentett óraszám központi státusz-elvonással párosult (lényegében ezt célozta meg), a könyvtárosok száma 4 főfoglalkozásúra és 1 részmunkaidősre csökkent. Meg kellett szüntetni a két műszakos munkarendet és a szombati ügyeletet (ezt a régió egy másik könyvtárába szervezték át). Az állomány megtartotta az előző „érában” kialakított/fejlesztett kondícióit. Funkcióját a régión belüli munkamegosztáshoz (az ellátás szintje és mértéke) igazítva megtartotta: továbbra is kiemelten szerzeményez a tanulók, az értelmiségiek, de a nyugdíjas használók számára is. A Terézváros használói igényeinek megfelelően elsősorban a történelem és a társadalomtudományok terén megjelenő irodalomból válogat. Gyarapítása - az egyre nagyobb költségvetési megszorítások ellenére - egyenletes, átlagosan évente megközelíti a 2000 új címet. Az állomány 1998-ban meghaladta a 37 ezret, ami megfelelőnek tekinthető, bár elsősorban a szakirodalmi könyvellátást oldja meg, és állandó zavarok mutatkoznak a szépirodalmi igények kielégítésében. A beiratkozottak száma a régiósítás évében még nem változott lényegesen (4000 fő körül), a szolgáltatási idő csökkentésének logikus, a beiratkozásokon mérhető hatása csak a következő évtől mutatható ki. 1996 óta egyenletesen csökken az éves beiratkozás, de 1998-ban még mindig meghaladta a 3000 ezret. A dokumentumforgalom nem csökkent arányosan az olvasók számával, napi átlagban 150 fő 600-900 dokumentumot kölcsönöz. Az olvasószolgálat jellege továbbra is a használói igényekhez igazodik, és elsősorban a tanulók tájékoztatása, irodalommal való ellátása áll a középpontban. Ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet követel az idősek könyvtári ellátása, főleg olvasmányigényük - könyv és folyóirat -» kielégítése. A könyvtár 1995-ben — új szolgáltatásként - bevezette a CD lemezek kölcsönzését, és a közeljövőben CD-ROM-mal is bővíti kínálatát. A 2000. ÉV KÜSZÖBÉN: 75 ÉVES AZ EGYKORI 10. SZÁMÚ FIÓK Napjainkban a szakirodalom a könyvtárak tevékenységét - helyét, funkcióját, a társadalmi elismertség fokát, egyáltalán szükségességüket - „outpont-orientált” megközelítésben értékeli, rangsorolja. Másképpen fogalmazva: a könyvtári munkaszervezet valamennyi fázisa a tájékoztatást/információellátást készíti elő. A könyvtárak „terméke” maga az információközvetítés - és ezt a közművelődési könyvtárak is elfogadják. Az Andrássy úti könyvtár életében most érkezett el az az idő, amikor saját létét, szolgáltatásának lényegét az információközvetítés függvényében (is) értékelnie kell. Erre kényszeríti - a korszak divatos szlogenjein túl - a tény, hogy a FSZEK Központi Könyvtára a harmadik évezred beköszöntével megújul. Ez nemcsak a számítástechnika alkalmazását jelenti a könyvtári munkafolyamatok átszervezésében, de maga után vonja a Központi Könyvtár belső szervezeti átalakulását is - a Szabó Ervin elveinek megfelelő 1913-as „reform” óta először. A Központban - több más mellett - egy modem, széles olvasóközönség igényeit is felvállaló 97
