A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet
„közművelődési” könyvtár (részlég, egység?) nyílik meg, amely nyilvánvalóan hatással lesz - elsősorban - a Belvárosi régióra, mint ellátó rendszerre, így annak egyik alapegységére, az Andrássy úti könyvtárra (is). Az egykori 10-es könyvtár 75 éves történetének áttekintése itt fejeződik be: az értékelés felelősségét tudatosan kerülve (beszéljenek a tények és az adatok...), csupán a könyvtár működésével kapcsolatos tendenciák irányát próbáltuk bemutatni. Néhány gondolat azonban megfogalmazódott bennünk a sok adat és tény számbavételekor, és úgy gondoljuk, hogy ezek egy része hozzákapcsolható egy közművelődési könyvtár történetének megírásához (a „történet” befejezéséhez): nem azért, hogy próbára tegyük az olvasó türelmét, pusztán annak érzékeltetésére, hogy a „köz” könyvtárának az információközvetítésben betöltött vitathatatlanul fontos szerepe mellett mire kell még figyelnie; és abban a reményben, hogy ezek a gondolatok elfogadhatók válaszként a bevezetőben felvetett kérdéskörre. McLuhan a gutenbergi galaxis fennmaradásának vizsgálatakor használói szempontú megközelítésekre (is) építette hipotézisét, miközben megpróbálta felvázolni az átalakuló könyvtárak használóinak lehetséges magatartásformáit. Mert mindazok, akik felelősen vesznek részt az információközvetítés folyamatában, valamilyen szinten (ellene vagy támogatólag) végiggondolják(ták) a könyvtár és/vagy a közművelődési könyvtár lehetséges szerepvállalását ebben az egyre meghatározóbbnak értelmezett folyamatban. Nyilvánvaló, hogy a kulturális értékek (társadalmi tudás) átadásában számos (társadalmi) intézmény vesz részt, történelmileg kialakult munkamegosztásban: mert a társadalom "emlékezete" nem csak a „dokumentumok összességét” jelenti, így a dokumentumközpontú könyvtár csak egy az intézmények közül, amely a közvetítésre létrejött. A (köz)könyvtár általános fogalmát (és társadalmi szerepkörét) a kialakulásakor létező tartalmi műfajok és dokumentum előállítási technikák határozták meg. Ez ma sincs másképpen. Nem az a kérdés tehát - visszakanyarodva a „Gutenberg galaxis,, fogalomköréhez -, hogy lesz-e könyvtár és könyvtáros a jövőben, hanem hogy miként tekintünk a könyvtárra - dolgozatunk szempontjából: egy közművelődési könyvtárhálózat egységére - az információátadás folyamatában. Szűkítve a gondolatot: a prioritások meghatározásakor milyen mértékben befolyásolja döntéseinket igény és gazdaságosság kölcsönhatása. Az integrációs folyamatok felgyorsulásával a golyóbis összezsugorodásának McLuhan-i víziója beteljesedni látszik, miközben kétségbeesetten próbáljuk újrafogalmazni a lokális hatókörű közkönyvtárak szerepét, jelentőségét ebben az integrációban. Pedig — talán - nem is olyan nehéz, ha el tudunk vonatkoztatni évtizedes beidegződéseinktől... A könyvtárak szolgáltató szervezetek és a könyvtárosok szolgálatra orientált szakemberek, nincs szükségük a „nagy információs technokrata” szerepkörére. Feltéve, ha megértik: a számítógép nem gondolkodik, de önmagában a könyvtár sem. Mert a szolgáltatások megtervezése/kialakítása emberi feladat. A könyvtári szolgáltatások iránya elsősorban a könyvtárosoktól függ: a rugalmas gondolkodású, kreatív, széles körű tudással rendelkező könyvtárosoktól, akik képesek információs problémák felvetésére, elemzésére és megválaszolására. És közben kapcsolatot teremtenek, kommunikálnak környezetükkel - akiknek kiszolgálása nemcsak alapja, de előfeltétele is létüknek. A (közkönyvtárak - funkcióhoz is kapcsolható kihívása (ha van ilyen) - „...nem abban áll, hogy több információt szolgáltassunk. Még csak abban sem, hogy helyes válaszokat adjunk. Kihívásunk az, hogy a megfelelő kérdések felvetésében segítsük az embereket.”457 Pobori Ágnes - Kiss Jánosné Jegyzetek 1/ Leitgib János több mint húsz évig - 1924-től 1946-ig - vezette az Andrássy úti könyvtárat. A könyvtár további vezetői: Berczell Kornélia; Vértessy József; Bogyoszlay Sándomé; Irányi Lujza; Dávid Gyuláné; Sugár Jenőné; Pobori Ágnes; dr. Kiss Jánosné. 2/ A főváros nyilvános könyvtára elnevezésének változásait dolgozatunk a könyvtártörténettel párhuzamosan követi. 3/ Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918. Bp. 1959. FSZEK. 207-256. p. 98
