A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet
- a helyiségek átalakításánál az olvasók jobb ellátásának szempontjai érvényesültek. A volt raktár funkciója megszűnt, az irodalomtudomány és nyelvészet, valamint a kötelező irodalom kölcsönző és olvasószobája lett;- a kölcsönző pult kikerült az előtérbe, a helyén napilapolvasó alakult;- a kézikönyvtár a tanulás-felkészülés, irodalomkutatás színtere lett;- a kölcsönző térben kis öblöket alakítottak ki a szépirodalom és az ismeretterjesztő művek átrendezésével, lehetőséget biztosítva ott is a helyben olvasásra;- az átrendezéssel párhuzamosan javultak az „irodai” munka feltételei is. A könyvtár esztétikailag is megújult, eredeti szépségében állították helyre az egykori nagypolgári lakás miliőjét, és a bútorzatot - miután pénz nem volt kicserélésükre - a műemléki jellegnek megfelelően átfestették. Az állomány alakítása - az ellátásban előírtakhoz való igazítása - már hosszabb időt vett igénybe;, elsőként meg kellett tisztítani - úgy a felnőtt, mint a gyermekkönyvtárban. Több mint húszezer művet duplumosítottak, selejteztek vagy küldtek zúzdába avult tartalmuk miatt, miközben párhuzamosan folyt a hiányok pótlása (kézikönyvek, forrásmunkák, szakbibliográfiák és szépirodalom művek), és a tájékoztató apparátus kiépítése. A hatalmas munka eredményeként az állomány az évtized végére - átlagosan évente 3000 új cím beszerzése mellett - a felére csökkent (az 1985-ös 70 ezres nagyságrendről 33 ezerre), és a hozzákapcsolt gyermekállománnyal együtt - amely hasonló „metamorfózison” ment át - csak alig haladta meg a 60 ezret. Jelentős változások történtek az állomány összetételének alakulásában is. Nemcsak azért, mert a tíz év alatt általánossá vált a nem hagyományos dokumentumok beszerzése (audiokazetta, video, számítógépes programok - arányuk az évtized végére elérte a 7%-t), de azért is, mert megfordult a szép- és szakirodalom (ismeretterjesztő irodalom) aránya: ez utóbbi javára 65%-ban. Ez az arány nyilvánvalóan a rendszerváltozás következtében átalakuló könyvpiac (könyvkiadás) diktálta lehetőségeket (is) tükrözi, amely egyben megmutatta az olvasói érdeklődés változásának irányait is. A kivont - főleg történelmi, társadalomtudományi - müvek pótlása a könyvtárnak kötelessége; ugyanakkor a szépirodalom területén tömegesen megjelent „aluljáró irodalom” könyvtári „terítéséről” a könyvtár lemondott, az előbbi érdekében és javára. (A gyermekkönyvtár állományának változásait ugyanezek a megfontolások indokolták. Jelen áttekintés kizárólag az Andrássy úti könyvtár történetét tekinti tárgyának, és nem tartja feladatának a más funkcióval és helyileg is elkülönült gyermekkönyvtár működését értékelni. Ez egy másik dolgozat témája lehet. Ezért nem térünk ki a gyermekállomány elemzésére csakúgy, mint a gyermekkönyvtár egyéb tevékenységére sem.) Az 1981-ben kezdődő, és közel két évig húzódó tatarozás ideje alatt a könyvtár olvasói más kerületek könyvtárhasználatára kényszerültek.377 A nyitás után a visszairatkozás egyenletesen emelkedett és 1985-re ugyan megközelítette az 5000 főt, de az évtized végére tovább csökkent, és 4000 fő közelében stabilizálódott. A korábbi, 6-7 ezres nagyságrendet többé nem érte el. Ez az olvasói arány megfelelt a könyvtár befogadó és ellátó képességének. Az olvasók összetétele foglalkozásukat tekintve lényegében nem változott (ha eltekintünk - és el kell tekintenünk - a korábbi évek „fizikai dolgozók” regisztrálására irányuló statisztikai buzgóságától) az 1924-es indulás arányaihoz képest: a Terézváros beépített városrész, így lakótelepek (újabb bérházak) nem épülhettek, a migráció nem éreztette hatását. Ugyanakkor - éppen ezért - a kerület (mint az egész Belváros) elöregedett, az összlakosság közel 30 ezer fővel csökkent az 1970-es évek elejéhez képest,387 és ez megmutatkozott a nyugdíjas használók számának növekedésében is. A könyvtár használóinak két meghatározó csoportja tehát - továbbra is - a tanulók (közép- és főiskolások), valamint a nyugdíjasok. Nagyságrendben utánuk az „értelmiségiek” következnek, így az állomány építésének alapvető szempontja e rétegek kielégítése/kiszolgálása. Az összesített dokumentumforgalom a könyvállomány tervszerű csökkentése után is nagyságrendben az 1974-es évivel megegyezőnek mondható ( tíz év átlagában 140-150 ezer db dokumentum). Ez a könyvek forgási sebességének növekedését jelzi még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az időközben bevezetett, népszerű videó kölcsönzés 2 napos lejárata értelemszerűen növelte (torzította) a dokumentumforgalmat. A videó forgalom az összes dokumentumforgalom 93
