A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet
kerületek szélein, ott, ahol más kerületek széleivel érintkezik - nincsenek könyvtárak. De nincsenek a területileg megnövekedett Budapest más - ellátatlanabb? fontosabb? - részein sem: a nyolcvanas évek elejére befejeződött a „talált” négyzetméterek könyvtárrá alakítása anélkül, hogy megépültek volna a korszerű ellátás kialakításának megfelelően tervbe vett „valódi” könyvtárak. És miközben Budapest infrastruktúrájában valóban az ország más városait kiemelten meghaladva fejlődött, addig a könyvtári ellátás tekintetében meg sem közelítette a vidék - a megyék és városok, de a községek is - 1970-es években kiteljesedő könyvtárépítési programját. A VI. kerület könyvtári ellátására vonatkozóan - egy 15 éves távlati fejlesztés keretében - 1960- ban tett javaslatot a kerületi tanács: a 10-es fiók tehermentesítésére a kerület több pontján kisebb fiókok kialakítását látta célszerűnek, ugyanakkor egy nagy - az Andrássy úti egységnél „legalább ötször nagyobb”357 - alapterületű, új könyvtár létrehozását (felépítését) tervezte. A „terv” a mai napig csak terv maradt. Ez a tény meghatározta a 10-es könyvtár státuszát: „a könyvtár” lett a kerületben, és mint ilyen, igazolva látta a „változások őre” szerepkör felvállalását. A VI. KERÜLET KÖNYVTÁRA: A FÓKÖNYVTÁRI RENDSZER IDŐSZAKA (1984-1994) A FSZEK kerületi könyvtári hálózata szervezetének a Fővárosi Tanács VB határozata alapján történő átalakítását egy, a HMO által kidolgozott tervezet foglalta össze, amely lényegében a hálózat fejlesztését is jelentette egyúttal.367 A cél: a differenciált szolgáltatásra képes könyvtárak differenciált szolgálati szintekbe szerveződve, lépcsőzetesen egymásra épülve biztosítsák a főváros lakosainak ellátását - egy kerületen belül. Az ellátási szintek - a részleges felsőfokú szolgáltatásra berendezkedő könyvtáraktól a középfokú szolgáltatást nyújtó kerületi könyvtárakon át az alapfokon szolgáltatókig - nagyjából az állományok nagysága és mélysége, az éves gyarapodások mértéke, és az elvben egymásra épülő tájékoztató rendszerek működtetése alapján differenciálódtak. A lépcsőzetes ellátást egy-egy kerületen belül úgy kellett megszervezni, hogy a hálózati elv ne sérüljön. Az az elv, amely a FSZEK-ben olyan hálózatot jelentett, amelyben a központ alatti egyetlen hierarchiaszinten sok különböző, de egymásnak mellérendelt könyvtár működött. Mert az azonos feladatkörű könyvtárak hatékony együttműködési formája a könyvtári hálózat, amelyet - rosszul értelmezett és/vagy fel nem ismert érdekkapcsolatai miatt - sokszor, mint „meghaladni valót”, bírál a szakmai közvélemény. Miközben köztudott, hogy minden koordinációt igénylő tevékenység sikeresen működtethető hálózati elv szerint. Az új szervezet egy második hierarchia fokozatot épített az egyes könyvtárak és a központ közé. A második hierarchia csúcsára az ún. főkönyvtárat állította. A főkönyvtár nemcsak a szolgáltatás legszélesebb skáláját biztosította a kerületben, de egyben tervezte, szervezte, ellenőrizte a kerület minden könyvtárának működését, összehangolta azt más kulturális intézmények tevékenységével, miközben szakmailag „felügyelte” a nem tanácsi fenntartású közművelődési könyvtárakat is. A főkönyvtár tehát egyrészt magas szintű ellátást, másrészt szervezeti rangot jelentett. A főkönyvtári rendszer kiépítése elvileg 1978-ben indult a HMO irányításával, és 1984 januárjában fejeződött be: akkor, amikor utolsóként a VI. kerület is átszerveződött. A 10-es könyvtár neve megváltozott - VI. kerületi főkönyvtár lett -, és ilyen minőségében olyan hierarchia csúcsára került, amely alá csak egyetlen könyvtár tartozott (tegyük hozzá: nem igazi alárendelt viszonyban, hanem részlegként): a Liszt Ferenc téri (korábban az 1. számot viselő) gyermekkönyvtár. (Az a könyvtár, amely 1961-ben „költözött” ki az Andrássy útról.) Annak ellenére, hogy a 10. számú könyvtár - csíráiban - megfelelt a főkönyvtárrá emelkedés követelményeinek, a megváltozott szerepkör nemcsak szervezeti, de minőségi változásokat is eredményezett a könyvtár szolgáltatásában. A főkönyvtári „áttérésre” a könyvtár felújítása után került sor, bár ez jobbára csak a könyvtári terek fizikai megújítását és a fűtési rendszer korszerűsítését jelentette, semmint funkcióhoz igazodó átrendezésüket. Ez csak 1987-ben történt meg, amikor is: 92
