A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Gócza Júlia: „Fehérhajóból Ötpacsirta” Új otthonában a Zenei Gyűjtemény
szabadpolcos könyvraktár igen népszerű, a Fehérhajóban a kiszolgáláshoz szokott olvasók hamar megkedvelték a tematikus csoportokban elrendezett szakirodalomban való böngészést. Lehet keresni például zeneszerzők, előadóművészek, műfajok, hangszerek, zenetörténeti korok, zeneelmélet, népzene és még sok egyéb téma szerint. Az emeleten kiválasztott dokumentumok kölcsönzési adminisztrációja a földszinten történik. ÚJ ÉS HAGYOMÁNYOS SZOLGÁLTATÁSOK Az új otthon a zenei könyvtár olvasói, használói és természetesen munkatársai számára is új lehetőségeket biztosított. Újra kellett gondolnunk a gyűjtemény összetételét és szolgáltatásainkat. A könyvtár fennállásának több mint harminc éves tapasztalatai megerősítették a gyűjtőkör kialakítójának, Szalai Ágnesnek koncepcióját. Szakszerűen, tervszerűen fejlesztett gyűjteménnyel rendelkezünk. Ki tudjuk elégíteni a zenei művelődés iránti igényt; kottával, hanganyaggal segítjük a hivatásos és nem hivatásos muzsikusokat, biztosítani tudjuk a szakirodalmat a zenei oktatáshoz, a tudományos kutató munkához és az önképzéshez. E célok elérése érdekében a zeneirodalom értékálló darabjait gyűjtjük minden korból és minden területről. A gyűjtés csak az úgynevezett komolyzenére terjed ki. Nagy kérdés volt, hogy az új helyen tartalmilag mennyire tágítsuk a beszerzendő dokumentumok körét. A népzene és a dzsessz irányában nyitottunk. Az ilyen tárgyú szakirodalmat már régóta vásároljuk. Az utóbbi években a gyűjtemény kotta és hangzó anyagát is jelentősen gazdagítottuk népzenei és dzsessz darabokkal. Az állomány és elhelyezése lehetővé tette új szolgáltatások bevezetését. A Zenei Gyűjteményből eddig is mindenki kölcsönözhetett zenei könyveket, kottákat, forgathatta a zenei szaklapokat. 1982 óta helyben hallgathatott hangfelvételeket, ma pedig már CD-ket, videókat és multimédiákat is. Mintegy ötezer CD, négyszáz opera és hangversenyfelvétel videokazettán és negyvennyolc multimédiás CD várta az olvasókat az 1998 októberi nyitáskor. Kialakítottunk egy kölcsönözhető CD-állományt is, aminek igen nagy sikere van. Ezzel kicsit ellensúlyozni tudtuk azt a kellemetlenséget, hogy a nyitáskor olvasóinknak a zenehallgatást még nélkülözniük kellett, mert a fonotéka berendezése csak 1999-ben készült el. Az új feltárás új lehetőségeket adott a tájékoztató munkában is. A könyvtár állományát a hagyományos katalógusok és a bizonyos állományrészekről már létező számítógépes adatbázisok tárják fel. A könyvek számítógépes adatbázisa az eddig használt katalógushoz képest tágabb keresési lehetőséget biztosít. A cédulakatalógus adta lehetőségeken kívül a művek visszakereshetők még a teljes cím, és a cím egyes szavai szerint, a közreműködő funkciójánál, a kiadó neve, a kiadás éve, helye szerint, nyelv szerint, tárgyidő, tárgyszó, ISBN, ISSN, ISMN szám szerint, információhordozó, dokumentumtípus és még sok egyéb szempont szerint. A kották és a hangfelvételek katalógusaiban a művek megtalálhatók a zeneszerzők betűrendjében, azon belül a müvek címének betűrendjében, a zeneszerzők, összeállítók, szerkesztők, feldolgozók, átdolgozók nevénél, a történelmi személyek nevénél, akikről a mű készült, akiknek nevére vagy tiszteletére a kompozíció íródott, a hangszerelő, szövegíró nevénél, a költők, drámaírók nevénél, akiknek műve nyomán a zenemű született, sorozatnál, műfaj szerint, tartalom szerint (az ETO szakkatalógusban), az előadók, együttesek neve szerint. A nyomtatott zeneművek és a hangfelvételek esetében egyelőre csak az új szerzeményeinket tárjuk fel számítógéppel. Tervünk az, hogy az elmúlt két évben vásárolt és ajándékba kapott új anyag bevitele után folyamatosan a régi kottáinkról és lemezeinkről is elkészítjük az adatbázist. SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS « Már a Fehérhajóból való kiköltözéskor számba vettük a gyűjtemény összetételéből és a palota adottságaiból adódó lehetőségeket és így határoztuk meg feladatainkat.6/ Előre elkészített ütemterv szerint haladtunk a részleges zárva tartás két éve alatt. A legnagyobb változást a nagy alapterület adta lehetőség jelentette, bizonyos állományrészek szabadpolcra kerültek. Ehhez kapcsolódott az a döntés, 69
