A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Klinda Mária: Az 1601 előtti nyomtatványok feltárása könyvtárunkban
16. századi kőnyvanyagát ismertető katalógusok, amelyek nemcsak tartalmukban, de possessor- mutatóikban is számos magyar vonatkozást tárnak fel.8/ A FELTÁRÓ MUNKA KEZDETEI. A KIKERESÉS Könyvtárunkban a 16. századi nyomtatványok kikeresése az 1801 előtti magyarországi nyomtatványok, valamint a kéziratok feltáró munkájához kapcsolódott, a „Kulturális emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása” program felhívására. Mint arról már korábban beszámoltunk,97 a kikereső munkát egyszerre több szempontra figyelve a szolgálati katalógus átnézésével végeztük el, az egyes csoportokon belül a jelzetek rendjébe sorolva a kartonokat, amelyekre csupán a legfontosabb adatokat írtuk ki. Az így kialakított nyilvántartások sok esetben már ebben az egyszerű formában is megfelelő áttekintést tudtak nyújtani. Megállapíthattuk, hogy 16. századi nyomtatványaink többsége a 09 jelzetű ritkasággyűjteményben, míg a többi, helytörténeti vonatkozású dokumentum a Budapest gyűjteményben nyert elhelyezést. Különgyűjteményen kívül összesen 12 antikvát találtunk, ezeket áthelyeztük a 09-es gyűjteménybe. A későbbiek során valamennyi 16. századi nyomtatványunkat - eredeti jelzetük megtartásával - abban a raktárhelyiségben gyűjtöttük össze, ahol légkondicionálást tudtunk biztosítani a fokozottan védett dokumentumok számára. A kikeresés említett módszere természetesen feltételezte, hogy minden egyes dokumentum, amely leltárba vétel után a raktárba került, feldolgozást is nyert. Csak a későbbiekben, a különgyűjtemények helyszíni vizsgálatánál, a történeti kötések kiválogatásánál derült ki, hogy néhány 1944-es beszerzés, feltehetően a háborús körülmények miatt, katalogizálás nélkül maradt. Ezekre a kötetekre a leltárkönyvek átnézésével nem bukkanhattunk rá, mert azok az évszámot - különösen, ha az a könyv végén és betűkkel kiírva volt található - nem mindig tüntették fel. PÉLDÁNYLEÍRÁS Az áttekintést biztosító nyilvántartás megszületésével lehetőség nyílt az egyes példányok kézbevételével azok részletes leírására. Ez az OSZK által szerkesztett adatlapok kitöltésével történt, ahol a címleírás végső formája még nem szerepelt. A 19 rovatban a következő adatok vártak kitöltésre: a mai raktári jelzet, rövid címleírás, bibliográfiai hivatkozás(ok), formátum jelölése, a részletes kolláció képlete egyeztetve a terjedelmi adatokkal, a hiányok feltüntetése, a levelek rongáltsága vagy restaurálásának feltüntetése, többszörözött tulajdonjegyek, a gyakori ex librisek kódjai, kézírásos possessor-bejegyzések, az olvasói jegyzetek, glosszák rövid jellemzése, hivatkozás a gyűjtőkötet első tagjára, egykori raktári jelzetek, rajz, festés, illumináció, a tartalomtól független kéziratos többletek, a kötés anyaga, kora, színezése és díszítése, kapcsok, szalagok, veretek, a metszés, előzék, a kötés feliratai, szuper ex libris, címer stb. A felsoroltakból a legidőigényesebb a kollacionálás volt. Ez a művelet nemcsak nagy figyelmet és türelmet igényelt a sokszor több száz vagy ezernél is több levélből álló köteteknél (ahol az ívek terjedelme gyakran egymástól eltérő is lehetett), de nem minden esetben állt rendelkezésre olyan könyvészeti leírás, amelyből az ideális, teljes példány terjedelmét ellenőrizhettük volna. Ilyen kiváló kézikönyv H. M. Adams katalógusa a cambridge-i könyvtárak 30 000, az „európai kontinensen” (Anglián kívül) 1601 előtt nyomtatott könyveiről, vagy Leon Voet Plantin-monográfiája,107 amelyek az általuk leírt és teljesnek tartott példányok részletes kollációját is közük. E kézikönyvek többségét az OSZK Régi Nyomtatványok Tára kézikönyvtárában, az Egyetemi Könyvtárban vagy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában tudtam megtalálni és használni."7 Megfelelő bibliográfiai leírás hiányában csonka műveknél más könyvtárak azonos kiadású teljes példányai után kellett kutatni, ami természetesen nem mindig járhatott sikerrel. (Ilyen esetben némi vigasztalásul szolgált, hogy a szóban forgó nyomtatvány igen ritka, vagy jelenleg unikumnak is tekinthető, ami néhány esetben be is igazolódott.) Az egyedi sajátosságok leírásánál saját erőből megoldhatatlan feladatot jelentett számomra a kötésleírás és a régi bejegyzések legtöbbjének olvasata. Az előbbire Rozsondai Marianne 110
