A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Holló Szilvia Andrea: Ismeretlen pest-budai térkép 1793-ból
Baliánál (1784-85-ben) még hiányosak: a Suburbium Theresianum, illetve Josephinum Suburbium mellett a Ferencváros egyszerűen Suburbium, az éppen csak alakuló Lipótvárost semmilyen névvel sem illette. A házak alaprajza részletesen kidolgozott, a telekszámozás mellett sok helyen a tulajdonosok nevét is megadta, de az objektumokra csak a térképen történik utalás, nincs különálló jelmagyarázat, és az utcák - bár az utcahálózat részletes és kidolgozott - többnyire névtelenek. Neuhauser térképén ellenben a házak alaprajza nem részletes: helyenként kontúros vagy csak tömbrajz, nincs telekszámozás, az objektumokat viszont vagy betűk jelzik, vagy feliratok a térképen (ez utóbbi jobbára a nem túl sűrűn beépített részen), és a gondosan kirajzolt utcahálózatban a neveket számok helyettesítik. A térkép kivágata miatt Baliánál még a városokat ösr 'ekötő hajóhíd sincs feltüntetve, eleve nem beszélhetünk országos úthálózatról, domborzati viszonyokról, de a város területén egyébként könnyedén ábrázolható vízrajz is szegényesebb, mint Neuhausemél: a Rákos-árok és a két délbelvárosi tó mellett csak néhány kerti halastó árválkodik. Hangsúlyos viszont a Rókus-kápolna melletti egykori téglavető (Locus pro eruendis Tegulus deserviens).Neuhausemél az úthálózat ábrázolása szokványos, akárcsak az 1787-ben néhány méterrel északra áthelyezett hajóhídé /Schißrücke/. A domborzatot csíkozás jelölte, a részletesen kidolgozott vízrajz viszont kevéssé feliratozott: többek között az Ördögároknak sincs neve, ahogy névtelen az Ördögmalomnál előbukkanó árok, a Belváros déli végén fekvő két tó, a városon átívelő Rákos-árok, és nincs igazán kiemelve az 1775. évi árvíz után kiépített váci védgát sem.9/ Pesten név szerint a nagy nádas mocsarat (Rohr Morast) tüntette fel, a Rákos-patakot (Rákos-Flufi, bár ennek eredete és folyásvonala követhetetlen). A Rókus-kápolna mögött kihangsúlyozta a Téglavetőt (Tegel Laken vagy Latten?), melynek létezését alátámasztja a mai Bródy Sándor utca korai elnevezése (Téglaégető utca). A Terézváros és a Józsefváros kertjeiben sok kisebb (halas)tó látszik, és a rajzoló még a patakok, árkok felett átívelő hidak ábrázolására is gondot fordított. A Dunát szemlélve viszont hiányérzetünk támad: a korabeli térképeken mindig kiemelten szereplő hajómalmok közül itt egy sem látható. (Ballánál ez kizárólag a térképkivágattal magyarázható, hiszen pesti határtérképére már ő is felvette a hajómalmokat.) A két térkép készítése között eltelt néhány év csekélyke mértékben bár, de az épületek számában és az objektumok jelölésében is érződik (pl. Báliánál még domonkosok éltek az angolkisasszonyok helyén; markánsan kivehető a városfal, a belső városkapuk; a Gránátosok kaszárnyája még névtelen). Ha a Neuhauser-féle térkép forrása egyelőre ismeretlen, vajon magát a térképet felhasználhatták-e a későbbiekben ? Első pillantásra feltűnő a hasonlóság - és nemcsak a megegyező keleti tájolás miatt - Lipszky János Pest-Buda térképével.107 Lipszky 1810-ben nyomtatásban megjelent térképe kéziratos változatáról, vagy vázlatáról Reisz T. Csaba jelentetett meg egy igen alapos tanulmányt, azonban míg 1995-ben ő maga sem zárkózott el annak lehetőségétől, hogy Lipszky munkájának forrásául korábbi térképek részadatait tekintse (lásd a Történelmi Szemlében megjelent tanulmány 62. sz. jegyzete), 1997-ben elkészült disszertációjában mindezt - minden különösebb indoklás vagy magyarázat nélkül - kategorikusan tagadta.117 Mégis a két térkép közötti nagyfokú hasonlóság, elsősorban a mellékelt leírások, miatt itt és most talán mégis megkísérelhetjük vázlatos összevetésüket, bár ez nem jelenti egyúttal annak állítását, hogy Lipszky Neuhauser alapján dolgozott, már csak azért sem, mert a most felbukkant térkép sorsát, készítésének célját egyelőre nem ismerjük. Kiindulóponturtk a Neuhauser-féle térkép, mely, bár első pillantásra elnagyoltnak tűnik, valójában sok információt tartalmaz. Elsősorban névrajza alapos: bár a kisebb hordalékszigetek névtelenek, a nagyobb szigetek megjelölése pontos (Pester Insel, Alt Ofen Insel genannt Grosse Insel, Alt Ofen Insel genannt Kleine Insel, Margarethen Insel, Klein Ofen Insel). Még a Pest határában elterülő, vonalárkon kívüli, mezőgazdasági művelésre nem különösebben alkalmas területet is részletesen jellemzi: Stadt Wiesen (városi rétek), Stadt Wiesen mit Felbern eingefast (városi rétek mezővel kerítve), Am meisten Sandig und unfruchtbar (leginkább homokos és terméketlen), Theils fruchtbar (részben termő), Unfruchtbar Samliger Terrain (terméketlen homokos terület), 5a«ifÄMge/n(homokdombok). A várost körbekerítő árkot (Umfassung Graben), és a külső kapukat (egyben vámhatárok) szintén névvel 103
