A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Holló Szilvia Andrea: Ismeretlen pest-budai térkép 1793-ból
említette: Äusseres Waitzen Thor, Äusseres Hatvaner Thor, Äusseres Thor zum Steinbruch, Äusseres Üllöer Thor, Äusseres Soroksár Thor. Mivel Lipszky a városok határából valamivel kevesebbet közölt, a földekről nem adott hasonlóan értékes szöveges információkat. Neuhausemél a vízrajz részletes, a rajzoló a csatomaárkokon és a vízfolyásokon átívelő hidak minőségét is feltüntette (Holz-Brucken, Stein-Brucken). Az úthálózat kidolgozott: természetesen a váci országút a leghangsúlyosabb (Poststrasse aus dem Noegrader Comittat durch Waitzen nach Pest), de ugyancsak fontos a szolnoki, soroksári országút, a bécsi postaút (Poststrasse nach Wien). Lipszkynél az ábrázolás hasonló mélységű, csak a nevekben van apróbb eltérés : pl. Morast Csikós tó gennant (a Rohr Morast Aelyén). Óbudát Lipszky ugyanolyan alaposan kidolgozta, mint a többi városrészt, holott térképe címében még ő is csak a két szabad királyi város leírását ígéri, ellentétben Neuhauserrel, aki - a címben foglaltakhoz híven - a térkép többi részéhez képest a mezővárost valóban sematikusabban rajzolta meg (AltOfen), bár az Óbuda külterületét borító szántók, szőlők nála hangsúlyosabbak, mint Lipszkynél. Neuhauser nem nevezte meg még a katonai raktárként használt Zichy-kastélyt sem, és a kivágat miatt eleve fel sem vehette rajzára a korszak iparában különös szerepet játszó selyemgombolyítót és filatóriumot. Térképén elsősorban a XVIII. század végén a bécsi út mentén működő téglavető (,Ziegelöfen), a kiscelli kaszárnya (Klein Zeller Kasern, Lipszkynél Klein Maria Zell néven ) és a ma már csak részben meglévő lőszerraktár (Munitions Schupfen) hangsúlyos, mögöttük utakkal tarkított, fával és szőlővel borított hegyvidék terült el (Ofner Weingebürg). A hegyvidékkel Lipszky jobban foglalkozott, az egyes hegyeket külön-külön megnevezte, jelölte a sziklákat is. A rendezetlen partok között hömpölygő Dunán egyetlen figyelemreméltó hely akadt: a Margitsziget. Neuhauser térképén felfedezhetők a - részben máig meglévő - középkori romok, pl. északon az érseki vár maradványa. Mivel Lipszky térképe már a nádori korszakban készült, ő alaposabban kidolgozta a sziget gondozott parkjait, éppen ezért a romok alig látszanak. Neuhauser Pest városának egyedül a Belvárost nevezte. Térképén a városrészt délen, a Molnártónál egy rondella zárja le, amit Lipszky felvételének idejére lebontottak. Észak-Pesten mindkét térkép szerint az egyetlen jelentősebb építmény az Ördögmalom (Teufels Mühle), közelében majorság (Mayerhof), a környéken szántók, legelők, a beépített terület felé haladva az alábbi felirat árválkodik: Scharfrichters Haus - vagyis hóhérlak, közelében a talajvíz miatt néhány év működés után megszüntetett katonai temetővel (Gottesacker)}21 A Lipótváros leghangsúlyosabb objektuma az Újépület ( Neues königl. Gebau.). A Lipótváros legdélebbi jelzett építménye Neuhausemél a Duna partján emelkedő Szent János-kápolna. 13/ A mai Nyugati pályaudvar magasságában álló kápolna, mely valószínűleg azonos lehetett a XVIII. század végéig használt, majd északabbra költöztetett temető kápolnájával, Lipszkynél már nincs meg, ahogy a Bazilika helyén működő állatviadalok háza (Hetztheater) is csak Lipszky kéziratában szerepelt. A Teréz- és Józsefváros a XVIII. század végén és a XIX. század elején egyaránt kertekben gazdag, szellős, falusias városrész volt. A Józsefvárosban állt a megyei akasztófa közelében lőportárral, raktárral. Ez utóbbi Lipszky idejében valószínűleg már nem létezett, ahogy a Rókus-kápolnától (1798- tól a kórháztól) a város belseje felé haladva, a Kerepesi országút (ma Rákóczi út) mentén fekvő másik kápolna, a Nicolaus Capelen sem. A Külső-Józsefvárosban mindkét térkép szerint csak a kálvária, a temető és annak 1786-ban bezárt kápolnája említésre méltó. Ugyancsak mindkét rajz igazolja a Ferencváros falusias, külvárosi jellegét, amennyiben nemcsak a Külső-Ferencvárosban, de a Kálvin tér magasságában és a Dunapart felé (Raitzen Kirchhof) is volt temető, pedig a sírkerteket Mária Terézia 1775. évi rendeletével a város szélére telepítették. A két város, Pest és Buda között a hajóhíd teremtette meg a kapcsolatot. Neuhauser térképén a Vár (Festung Ofen) alatt jól elkülönül a glacis, vagyis az 1784-ig beépítési tilalom alá vont várvédelmi övezet. A Vízivárosban (Wasserstadt) a Margit körút Dunapart felé eső végén egy magányos bástya árválkodik, a budai városfal maradványa, majd az út mellett tovább haladva az egykori pestistemető ( Pest Freydhof) üres foltja vonzza a tekintetet.147 Újlakon (Neustift) csak a templom körvonalai sejlenek fel, ellenben az Országút (Landstrasse) területén a mai Mechwart104
