A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Holló Szilvia Andrea: Ismeretlen pest-budai térkép 1793-ból
1793-ban Pest-Budára érkezett egy mérnök-főhadnagyként szolgáló Franz Neuhauser, aki néhány hónap múlva Bécsbe távozott.47 Itteni térképészeti munkásságáról nincs adat, ezért felmerül a kérdés, miért éppen ő készítette ezt a nem is katonai jellegű, bár a kaszárnyákat rendre feltüntető rajzot? Igaz, hogy a városok csak 1793 után alkalmaztak saját - térképkészítéssel is foglalkozó - mérnököket, így valamelyik városi tanács is megbízhatta e munkával, de konkrét választ (például, hogy azonos-e a várost felmérő vagy a részadatokat összeállító személy a rajzolóval) csak a korabeli megrendelésből kaphatnánk, aminek azonban a katonai levéltárban nincs nyoma, és a városi iratok között eddig végzett kutatás sem járt eredménnyel. /Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a térképet Neuhauser munkájaként említem, mivel ő az egyetlen ismert közreműködő, és így az ő nevéhez lehet komi a rajzot./ Az sem mellékes, milyen céllal készült a rajz, hiszen bőségében vagyunk a XVIII. századi, különféle célú és jellegű, Pest-Budát ábrázoló térképeknek. Az azonban kétségtelen, hogy a század közepén, második felében felvett katonai térképek (Matthey munkái, vagy az I.katonai felmérés 1782- 1785-ben), akárcsak Waczpaur Lénárd városi megbízásra készített pesti határtérkép-másolata (1764), vagy az 1770-es évekből származó rendkívül dekoratív, jelmagyarázattal ellátott, elsősorban Budát hangsúlyozó térképlapok méretarányuk, vagy az ábrázolt terület nagysága miatt kevés információt tartalmaznak.57 Pedig Pest és Buda városok fejlődése Mária Terézia és II. József uralkodása éveiben kapott lendületet, és néhány főbb állami hivatalnak ( pl. a Helytartótanács, az Udvari Kamara), illetve az egyetemnek Budára, majd Pestre költöztetésével némileg átalakult a városszerkezet is. Elsősorban Pest gyarapodott, mind lakott területét, mind a népesség számát tekintve, s ez a folyamat Habsburg József főherceg nádorsága idején (1796-1847) teljesedett ki. A fejlődést a XVIII. század végén megkezdett tudatos városrendezési intézkedések is elősegítették: a városfalakat lebontották, a temetőket kitelepítették a belső lakóövezetből, a hajóhidat északabbra helyezték, ezzel elsősorban a pesti közlekedési feltételeket javítva. Az ösztönzőleg ható lépéseknek köszönhetően Pesten néhány évtized alatt új, jelentős városrész született jóformán a semmiből: a Lipótváros. Területén a XVIII. század végén kezdődött a városszerkezetet a későbbiekben nagyban meghatározó és a városképet évszázadon át uraló Újépület építése (1786). Dél felé, a Duna partjától az üllői országúiig elterülő Ferencváros lassabban fejlődött. Budán a Vár aljától indulva a hegyek oldalára kúszott fel a túlpart legfiatalabb városrésze, a Krisztinaváros. A XVIII. század közepétől fokozatosan megváltozó körülményeket rögzíteni kellett. Az elsősorban adózási célú, a telkek határáig részletes városfelméréseket a hatóságok már 1763-ban elrendelték, de Bállá Antal megyei földmérő a munkálatok elvégzésére csak 1784-ben kapott megbízást.67 Pest belterületét ábrázoló nagyméretű térképe a közigazgatást évtizedekig szolgálta. Neuhauser rajza ettől felfogásában, megközelítésében tért el: már-már idegenforgalmi célzattal készült, hangsúlyos elemei az egyházi és közintézmények, hivatalok, katonai létesítmények, és a közigazgatásban a XVIII. század végétől egyre használatosabb utcanevek, hiányoznak viszont a közigazgatási adatok, például a telekszámozás. Jellegét tekintve leginkább az 1803-ban megjelent pesti Addressbuch-hoz hasonló kiadvány tájékoztató mellékleteként lenne igazán létjogosultsága. (Annak térképmellékletét szintén Bállá Antal készítette.) A szokatlan tartalom miatt jó lenne tudni, mi lehetett Neuhauser térképének forrása. Sorra véve a már ismert térképlapokat, valójában egyik sem tekinthető forrásnak, elsősorban a feltüntetett utcanevek miatt. Katona szerzőről lévén szó, elképzelhető lenne az időben egyébként is közel álló I. katonai felmérés használata, de annak eltérőek a névfeliratai (pl. a hegyneveket külön-külön tüntették fel), a művelési ágak hangsúlytalanabbak, kidolgozatlanabbak, a vízrajz jellegtelen, és a méretarány miatt hiányoznak a Neuhauser-féle térképhez hasonló részletek. Az objektumokban is van eltérés, hiszen az I. katonai felmérés 1785 előtt készült, amikor még létezett a sóhivatal, de az Újépület építéséhez még nem kezdtek hozzá.77 A másik, legalábbis Pest beépített belterületére vonatkozóan feltételezhető forrással, a Balla- térképpel való nagyfokú hasonlóság is csak első pillantásra megtévesztő. /Az a térkép egyébként latin nyelvű: Mappa Specialis Intravillani hoc est Fundorum Interioris Urbis.../Sí A városrésznevek 102
