A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Holló Szilvia Andrea: Ismeretlen pest-budai térkép 1793-ból
ISMERETLEN PEST-BUDAI TÉRKÉP 1793-BÓL /Franz Neuhauser: Pest - Buda térképe a nevezetes épületek, templomok és utcanevek feltüntetésével / A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye nemrégiben ritka kinccsel gazdagodott: egy 1793-ban készített, igen jó állapotban lévő, színezett kéziratos térképpel, melyet árverésen vásároltak. Az ilyen alkalom napjainkban egyre ritkább, hiszen az egyedi, vagy kis példányszámú kéziratos térképek általában iratmellékletnek készültek, és a hivatalokból többnyire közvetlenül valamelyik levéltárba, esetleg könyvtárba, múzeumba kerültek, kereskedelmi forgalomban éppen ezért ritkán bukkannak fel. Egyelőre ennek a térképnek is homály fedi a sorsát. A hátoldalán csak az utolsó tulajdonos, egy ismert magángyüjtő bélyegzője látható,17 de azt szabad szemmel a vászonborítás miatt nem lehet kivenni, volt-e korábban bármiféle jelzet a térképen: sem pecsétnyomat nem sejlik át az anyagon, sem bármiféle írás vagy szám eltávolításából adódó sérülés nem fedezhető fel. A viszonylag nagyméretű lap élénk színei különben arra engednek következtemi, hogy a térképet elkészülte után ritkán használhatták.27 A térkép címfelirata a lap jobb felső sarkában olvasható: Situations-Plan Der zween Königlichen). FreyStädte Pest und Ofen sam(m)t derer Vorstaedten, nebst Beschreibung der berühmten Gebaeude, Kirchen, und Gassen. (A két szabad királyi város, Pest és Buda helyszínrajza elővárosaikkal együtt, mellette a híres épületek, templomok, és utcák leírása.) A hátoldalon egy, a vászonra ragasztott papírrátét utal röviden a tartalomra (erre hajtogatva tárolás esetén szükség is volt ): Plan Von Pest und Ofen (Pest és Buda tervrajza). A címből egyébként nem derül fény a készítés körülményeire és a megbízóra sem. A rajz nagyjából a Soroksári úti katonai kórház - a Városliget - az észak-pesti Ördögmalom - az óbudai Kiscell - és a mai Déli pályaudvar által körbezárt területet ábrázolja. Ez körülbelül megfelel a XVIII. század végi városok beépített részének (Pesten a vonalárkon belüli terület, Budán a Gellérthegy lábáig húzódó Duna-parti sáv, a Vár és annak közvetlen környéke), a városhatárnak csak egy része látszódik. Ez a területi lefedés nem szokványos, mert a korábbi térképek vagy a három város, Pest, Buda és Óbuda területét ábrázolták a teljes határral, vagy csak a beépített belterületet, éppenséggel annak is egy kisebb részletét. Az ehhez hasonló, az egyre gyorsabban terjeszkedő külvárosokat és a városhatár egy részét is feltüntető térképtípus a XIX. században vált általánossá. A készítés időpontját a rajzoló a lap alján konkrétan megjelölte (1793), de vajon ez az évszám megegyezik a felmérés, az adatfelvétel időpontjával is? Az alkotó, Franz Neuhauser a katonai levéltári források szerint a jelzett időpontban néhány hónapig valóban Budán tartózkodott. A rajz alapjául szolgáló felmérést mindenképpen 1787 után kellett elkészíteni, mivel a térkép Kiscellt már kaszárnyaként említi, és angolkisasszonyokat jelöl a domonkosok helyén. Kétkedésre viszont az adhat okot, hogy sem felirat, sem térképjel nem utal néhány fontos objektumra, így például a XVIII. század végén a Belváros déli végébe áthelyezett pesti lövöldére, vagy a pesti harmincadházra (1782). A városrésznevek használatában tapasztalható archaizmusok, hiányosságok kevésbé zavarók, mert bár a Lipótvárost a térkép még 1790 előtti nevén Neuestadtnak hívja, és az 1792-től használatos Ferencváros elnevezést sem tünteti fel, ám ezek az új elnevezések viszonylag lassan gyökeresedtek meg. A felmérés készítője nincs megnevezve, a rajzoló személyére a térképlap alján, a jobb alsó sarokban történik hivatkozás: gezeichnet von Franz Neuhauser Ingenieur Oberlieutenant 793 . De ki volt Franz Neuhauser? Maga a név a művészettörténetben, irodalomban, természettudományban, teológiában jártas kutatók előtt tulajdonképpen nem ismeretlen. A lexikonok, adattárak37 három Franz Neuhausert említenek: egy híres orvost, egy, a budai trinitáriusoknál tanuló, egyházi írásairól ismert diákot, és ugyanezzel a névvel 1785 óta működött Nagyszebenben egy híres rajztanár és zsánerképfestő is. Az életrajzi adatok ismeretében nem volt valószínű, hogy bármelyikük azonos lehetne a térkép alkotójával, ellenben a Hadtörténeti Levéltárban őrzött iratokból az derült ki, hogy 101
