A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A nem teljesített olvasói kérések a FSZEK hálózatában
arány (az ide vonatkozó könyvek 26,0, ill. 26,7%-a nincs meg a könyvtárakban). A 3-as szakcsoportból a szociológia mellett főként a pedagógiában találunk fehér foltokat, a 6-os szakban pedig a 650, a 610 és a 680 ETO-szám alá soroltak között. Az összes választékhiány az iskolatípus megjelölése nélkül tanulóként megnevezetteket és az értelmiségieket érinti legérzékenyebben. (5.sz. tábla.) Előbbiekről a pontatlan adatfelvétel miatt csak találgathatunk: lehetnek egyetemisták éppúgy, mint valamilyen speciális oktatási formában, ill. átképzésben résztvevők. A diplomás aktív keresők által kért művek negyede nincs meg az állományban, főleg a társadalomtudományok és a művészetek köréből. Általában véve a választékhiány hozzájárulása a nem teljesítéshez relatíve mérsékeltnek látszik, ami még enyhébb, ha a kurrens gyarapítás felelősségét nézzük a kért könyvek utolsó kiadási éve alapján. Az állományban nem lelhető kötetek 14,6%-a „régi” (1970 előtti) kiadású, közülük nem egy a századforduló táján látott utoljára napvilágot. Ilyen Rousseau, többek által kért, Az új Héloise című müve, mely 1882-ben jelent meg magyarul Mihálkovics Árpád fordításában Júlia, a második Heloise címmel (a központi könyvtár állományában megtalálható). A friss kiadványok, az 1990-es évek impresszumával ellátott könyvek a kérések arányában 46,6%- ot, a művek féleségének arányában 45,4%-ot képviselnek. A kurrens gyarapítás fontosságát hangsúlyozza, hogy a kérések fele hat év könyvtermésére koncentrálódik. A kurrens gyarapítás visszafogása az alapvető gondként megnyilvánuló - elegendő - példányszám biztosításában érezteti érdemlegesen hatását. Az utolsó néhány évben beszerzett művekre irányuló több mint ezer kérés félesége alapján megállapítottuk, hogy az 1990 óta beszerzett és az adatfelvételkor sikertelenül keresett könyvek 37,5%-át egyetlen példányban vásárolták meg a könyvtárak. Az átlag mögött a könyvtárak két csoportja különböztethető meg. A három nagy könyvtár kivételével (a kőbányai, az Etele úti és a Dagály utcai) mindenütt jóval - és egységesen - magasabb az egy példányos beszerzés aránya; ezeken a helyeken az egy kötetes beszerzés 51,9%-ot tesz ki. Ami a közepes nagyságú, ill. kisebb könyvtárakban a választék puszta bővítését jelenti - a nem teljesített konkrét kérések viszonylatában - az a legnagyobb könyvtárakban a legfeljebb két példányig terjedő gyarapítással ér fel, a három kiemelt könyvtárban az egy és két példányos beszerzés aránya 52,2%-os. Az adatokat egyébként szépítik a többes kiadású művek korábbi évekből származó maradványpéldányai, a többször megjelent könyveknek ugyanis az utolsó impresszumát vettük figyelembe. A többes kiadások kivonásából álló korrekciót nem hajtottuk végre, az adatok már enélkül is érzékeltetik a kurrens beszerzés teljesítést korlátozó hatását (jóllehet a fentiek a szerzeményezés egy kis, a konkrét kéréseket illető szegmensére vonatkoznak, ami nem feltétlenül jellemző a gyarapítási gyakorlatra). A könyvtárak az igények kielégítését a választékot preferálva, a kézikönyvtári állományegységgel bebiztosított kínálattal kénytelenek megoldani. Az állományban szereplő művekre irányuló 2261 kérés 23,5%-a, ha nem is az olvasó kölcsönzési szándékának megfelelően, de kielégíthető lett volna a kézikönyvtári példányok révén; ezt a lehetőséget - meglehet csak pillanatnyilag - az olvasók harmadrésze nem fogadta el. A többiek viszont éltek a pótmegoldással, így a helyben használatnak (kisebb mértékben a fénymásolásnak) köszönhetően az állományban megtalálható könyvekkel kapcsolatos kérések bő egytizede - ha kényszerű olvasótermi igénybevétel árán is - de közvetlenül teljesítettnek mondható. Összességében a helyben használat, a fénymásolás, és a kért mű másikkal való sikeres helyettesítése az esetek 16,6 százalékában a probléma azonnali feloldásával járt. A kérések további 49,8%-a teljesülhetett közvetett módon (előjegyzés 19,0%, könyvtárközi kölcsönzés a Központi Ellátó Szolgálaton keresztül 14,9%, egyéb könyvtárközi kölcsönzés 1,6%, átirányítás adott könyvtárba 14,3%), ez azonban látszólagos eredmény, mivel több könyvtárban - takarékossági okokból - tájékoztatnak ugyan a KÉSZ szolgáltatásairól és egyéb forrásokról, de adott dokumentum kérését az olvasóra bízzák, nem győződve meg arról, elérik-e céljukat próbálkozásukkal. 98
