A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Papp István: A közművelődési könyvtárak az új könyvtári törvényben
Ez az elméletinek látszó kérdés akkor nyer gyakorlatias értelmet, amikor a könyvtári minimum, a helyi könyvtár minimális, pontosabban optimális (nem tévesztendő össze a maximálissal!) méretezésére kerül sor. A probléma valójában attól kényes, hogy az igények minősége elvileg nem függ annak a közösségnek a nagyságától, amelyben felbukkannak, ám ugyanakkor a közösség nagysága föltétlenül maghatározza a helyileg rendelkezésre bocsátható információtömeg méretezését. Bár kétségtelen, hogy bizonyos minőségű igények mennyiségileg szinte elhanyagolhatók kis lélekszámú közösségekben, kielégítésükre mégis megnyugtató megoldást kell találni. így a könyvtárat nem mint egy olyan intézményt kell kezelnünk, amely bizonyos mennyiségű információhordozót saját falai között tárol, s ettől válik könyvtárrá, hanem mint olyan szolgáltatás, amely képes az ellátandó közösség információs igényeinek kielégítésére, s praktikus kérdéssé válik, hogy ennek érdekében a szükséges információknak mekkora hányadát tartja saját falai között, s mekkora hányadukat szerzi be más, külső forrásból. Nyilván ez is, az is pénzbe kerül, s a fenntartó megítélésétől függ az optimális arány megállapítása. A döntés meghozatalához természetesen az állami és/vagy szakmai szervek, szervezetek útbaigazítással szolgálhatnak, sőt szolgáljanak is. Állomány A könyvtári állomány az információhordozók minden formáját felöleli, s tartalmi határait a használói kereslethez való igazodás és az értékorientáció jelöli ki. További problémák is tisztázásra szorulnak. A nyilvános közkönyvtárak nem azzal a céllal szerzik be az információhordozókat, hogy örök időkre megőrizzék őket, ellenkezőleg: annak tudatában, hogy hosszabb-rövidebb idő után kikerülnek az állományukból akár fizikai tönkremenetel, akár tartalmi elavulás, akár használói érdektelenség következtében. így semmiféle archiválási kötelezettség nem terheli őket, két kivétellel (helyismereti dokumentumok, nemzeti kulturális értékek). Ebből következik az is, hogy a könyvtári állományra nem lehetnek érvényesek ugyanazok az előírások, mint amelyek a közvagyon egyéb formáira állnak. A közkönyvtári állományok mint élő és állandóan változó összetételű gyűjtemények képezik részét a nemzeti kulturális örökségnek. A törvényben ezt aligha lehet részletesen kifejteni, annyit azonban meg kell mondani, hogy - a két kivételes kategóriától eltekintve, - fenntartó által kiadott szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint a könyvtár köteles állományából kivonni és egyéb módon hasznosítani (átengedés hazai és külföldi könyvtáraknak, eladás intézményeknek és magánszemélyeknek, ipari felhasználás) a fölöslegessé vált dokumentumokat. A helyi vonatkozású, a helyismereti információhordozók terén a fenntartó, s nem a törvény róhat archiválási kötelezettséget a közkönyvtárra. Az archiválási felelősség mibenlétét azonban rögzíteni kell: eredetiben vagy másolatban őrzendő-e meg a dokumentum, el kell-e követni minden lehetőt az eredeti fizikai állagának megőrzéséért, vagy pedig tudomásul kell-e venni a dokumentum anyagának természetes pusztulását. A törvény kötelezően e tekintetben nem rendelkezhet. Más a helyzet, ha a könyvtár birtokában formai, történeti, tartalmi stb. szempontok alapján a nemzeti kulturális örökségbe tartozó, értékes dokumentumok is vannak, esetleg maga a gyűjtemény jelent különleges értéket. E dokumentumok körét, illetve gyűjteményeket vagy a könyvtári törvény, vagy a múzeumi törvény határozhatja meg. Ezek archiválására, karbantartására, restaurálására a könyvtár, illetve fenntartója kötelezhető. Ha nem tesz eleget ebbéli kötelezettségének, a miniszter elrendelheti, hogy ideiglenesen vagy véglegesen valamely más, e kötelezettséget vállaló fenntartó könyvtárába kerüljenek át, vagy a fenntartó terhére gondoskodik a miniszter a restaurálásról és a megőrzési feltételek megteremtéséről. Szolgáltatások és korlátozásuk A szolgáltatások minden részletezése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy adott esetben kizárhatja egy-egy újabb szolgáltatás bevezetését, sőt meglévőket is megszüntethet. Az információs ipar gyors 77
