A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Gyermeksorsok - 1996 - Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermekvédelmi törvény születik
illetve személyes szolgáltatások formájában. Ehhez azonban a családokat el kell látni megfelelő ismeretekkel, hogy tudja mi illeti meg, illetve gondjaival hova fordulhat. Fontos annak hangsúlyozása is, hogy gyermeket családjából csak anyagi okból nem szabad elválasztani, továbbá, hogy a család életébe történő hatósági beavatkozás csak akkor indokolt, ha a család a segítséget az ellátások önkéntes igénybevételével nem kapta meg. A hatósági védelem minden gyermeket meg kell hogy illessen, ha kell kiemelve őt a veszélyeztető családi környezetéből. Garanciális kérdés továbbá, hogy a családjából kiemelt gyermek személyiségállapotának, korának és szükségleteinek megfelelően kapja meg a teljes körű ellátást akár gyermekotthonban, akár nevelőszülőknél helyezték el. Úgy gondolom, hogy a gyermekotthoni és a nevelőszülői rendszert nem szabad egymással szembeállítani, hiszen azt, hogy a gyermek hol kapja meg a megfelelő ellátást, a fent említett tényezők határozzák meg. Ehhez azonban elengedhetetlen a gyermekotthoni hálózat fejlesztése egy kis közösségre épülő lakókörnyezetébe szervesen beilleszkedő családi házas, lakásotthoni rendszerré, továbbá a nevelőszülők képzése és szakmai támogatása. Magyarországon 1901-ben az állami menhelyek kiépítésével a gyermekek több mint 80%-a került nevelőszülőkhöz. Ma az állami gondoskodásban élő gyermekek mintegy 40%-a él nevelőszülőnél. Garanciális követelmény, hogy a családjából kiemelt gyermekek helyzetét időszakosan felülvizsgálják és hogy megfelelő családgondozással illetve utógondozással segítsék elő a vér szerinti családba való visszajuttatását, illetve beilleszkedését. A törvényjavaslat ezért ennek szellemében egy hosszútávon fenntartható családi típusú nevelésre orientált gyermekvédelmi rendszer kialakítását, továbbá a preventív és a családba való visszahelyező megoldásokat helyezi előtérbe. A gyermek helyettesítő védelmét a megfelelő feltételek fennállása esetén az örökbefogadás jogintézményével kell biztosítani. Ennek fényében újra kell gondolni a nyílt és titkos örökbefogadások rendszerét az örökbefogadások közvetítését, hogy a gyermek minél hamarabb személyiségében és környezetében alkalmas örökbefogadói családhoz kerüljön. A települési önkormányzatoknak a gyermekkel szembeni ellátási felelőssége nem csökken, hanem növekszik. Ehhez az ellátási rendszerhez illeszteni kell egy új munkamegosztáson alapuló igazgatási szervezetet is, amelynek az az elvi alapja, hogy szét kell választani a szolgáltató és a hatósági tevékenységet, megkívánva mindenkitől a megfelelő szakértelmet és hozzáértést. Az itt bemutatott kiállítás is fényképekkel illusztrálja a századelőn felállított árvaszékeket, amelyeknek nagy szakmai súlya és tekintélye volt az akkori igazgatási szervezetben. Ma a szakmaiság és az állami felelősségvállalás erősítése érdekében van szükség arra, hogy új hatósági munkamegosztást alakítsunk ki a települési önkormányzat jegyzői és a létrehozandó gyámhivatalok között. Ezen munkamegosztás célja a gyermekek személyi és vagyoni jogvédelmének nagyobb érvényesülése. Ma a gyámhatóságok a rosszul működő szociális ellátórendszer miatt az intézkedések körében elsősorban a szülő és a gyermekek figyelmeztetésével élnek. Nincs biztosítva ezen hatósági döntések eredményessége, mert a családsegítő szolgálatok országos rendszere nem épült ki. A gyámügyi feladatok ellátása széles körű jogi és szakmai ismereteket igényel. Ma a gyermekek ügyeivel (örökbefogadás, gyámság, házasságkötés, kapcsolattartás, vagyonkezelés, perindítások) mintegy 3000 gyámügyi ügyintéző foglalkozik, közel sem egységes joggyakorlattal. A törvényjavaslat az állam és az önkormányzat között olyan munkamegosztást tervez, hogy az önkormányzatok szolgáltató tevékenységét növeli, nagyobb hangsúlyt fektetve a megelőzésre, a megelőző gyermekvédelemben résztvevő személyek és szervezetek (háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, iskolai gyermekvédelmi felelős, társadalmi szervezetek) hatékony együttműködésére. A törvényjavaslat a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal között olyan munkamegosztást tervez, hogy a gyermek családban való nevelkedését elősegítő hatósági intézkedéseket a jegyzőhöz telepíti és minden más speciális szakértelmet igénylő államigazgatási ügyet a városi, fővárosi, kerületi polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézőjéhez. Másodfokon a 66
