A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Gyermeksorsok - 1996 - Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermekvédelmi törvény születik
megyei, fővárosi közigazgatási hivatal gyámügyi és gyermekvédelmi feladatot ellátó szerve jár el, amely szerv magába foglalja a gyermekvédelem részét képező hivatásos pártfogókat is. Reményeink szerint az állami hatósági beavatkozás jogszabályi feltételhez kötése azt eredményezheti, hogy csökken a családból kiemelt gyermekek száma és a jóléti rendszer a nevelésbe vétel helyett inkább a családok gyermeknevelő tevékenységét segíti. S mindez a társadalom számára számszerűsíthető előnyökkel jár. Fontos annak hangsúlyozása is, hogy a gyermek az ellátást lakókörnyezetében vagy ahhoz közel eső ellátási formában kapja meg, nem kiszakítva megszokott környezetéből, baráti köréből. Fontos megteremteni annak lehetőségét is, hogy a gyermek anyjával együtt kapja meg az ellátást lehetőleg a már több helyen működő anyás otthonokban. Az ellátórendszer, illetve a gyámügy igazgatás korszerűsítésétől elválaszthatatlan a nyilvántartási rendszer egységesítése, megújítása és a személyes adatok kezelésének törvényi szabályozása. Fontos áttekinteni a személyes adatok védelmét, hiszen valamennyien tudjuk, milyen vihart kavart, hogy az állami gondoskodásban élő gyermekek adatai bekerültek az INTERNET adatbázisába. A Gyermeki Jogok Egyezményének szellemében fontos továbbá annak újragondolása is, hogy a gyermekeknek joga van származása és vérszerinti kapcsolata megismeréséhez, melyhez azonban módosítani kell a családjogi törvényünket, illetve az anyakönyvezésre vonatkozó jogszabályainkat is. A törvényjavaslat tehát növelni kívánja a gyermek családjának illetve a szűkebb értelemben vett rokonságának a felelősségét, valamint a kistérségben megvalósuló ellátási formákat. Erre a kiépülő családtámogatási rendszerre támaszkodik a családhelyettesítési rendszer. Gyakorlatilag ezzel megfordíthatjuk a gyermekvédelmi rendszer felépítését, mert a törvényjavaslat a minden gyermek esélyegyenlőségét növelő jóléti rendszert tűzi ki szociálpolitikai célul, megvalósítva a gyermekek védelmét, s ezen belül kisebb hangsúlyt fektet az állami beavatkozáson felépülő speciális védelemre. Úgy gondolom, hogy hibás döntés lenne a gyermekvédelmet csak állami feladatként kezelni, hiszen a gyermekek védelme közügy, amely csak egy több szektorú gyermekvédelmi rendszer kialakítását célozhatja meg. Ebben pontosan meghatározott szerepet kap az állam, az önkormányzat, továbbá az egyházi és a társadalmi szervezetek. Ez több szektorú rendszer gyorsabban és hatékonyabban tud válaszolni azokra a kihívásokra amit a mai gyermekvédelem nehezen old meg. Gondolok itt az alkohol és drogfűggésre, a fiatalkori bűnözésre és egyáltalán arra a mentális problémára, amit a munkanélküliség és a szegénység idéz elő. A törvényjavaslat ennek szellemében összefoglalja a gyermekek alapvető jogait, a jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító pénzben és természetben nyújtott, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, az ellátások intézményrendszerét, továbbá a hatósági gyermekvédelmi kötelezés egyes formáit fő szabályait és a gyámügyi igazgatás fő szervezetét. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat alapelveivel teljes mértékben azonosulni lehet, ahhoz azonban, hogy egy jól működő rendszer kiépüljön, nagy hangsúlyt kell fektetni a képzésre, mind a szolgáltató ágazatban, mind a hatósági munkát végző köztisztviselők körében. Talán az új korszakot megnyitó gyermekvédelmi törvény és az ehhez kapcsolódó itt bemutatott kiállítás méltón teremtheti meg azt a magyarországi gyermekvédelmet, amely átlátható, hatékony és családbarát. Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője 67
