A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Gyermeksorsok - 1996 - Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermekvédelmi törvény születik
GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY SZÜLETIK Nem kis meghatódottsággal beszélek a gyermekvédelmi törvény születéséről és arról, hogy milyen útvesztőkön keresztül jutottunk el odáig, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslatot a Kormány szeptemberben elfogadta és benyújtotta az Országgyűlésnek. A meghatódottságom egyik oka ez a miliő, amiben lehetőségünk van erről beszélni és nem utolsósorban a gyermekek sorsával foglalkozó csodálatos kiállítás. Örömmel vettem azt a hírt is, hogy az itt bemutatott kiállítás a gyermekvédelmi törvény parlamenti vitájával egyidőben megtekinthető lesz az Országgyűlési Képviselői Irodaházban és így minden képviselő megismerheti azokat a társadalmi kihívásokat, amelyekre választ keresett az akkori gyermekvédelem is. Közmegegyezéssel mondhatom, hogy a gyermekvédelmi reform tovább nem halasztható, amely reformnak több oka is van. Úgy gondolom, hogy a nemzetközi kötelezettségeink mellett a társadalmi változásokra lassan reagáló korszerűtlen intézményi és jogi rendszer indokolja elsősorban az átalakítást. Azonban a gyermekvédelmi reformtól érdemi változás nem várható akkor, ha csak egy szegmensével, a jogi szabályozással foglalkozunk. Úgy gondolom, hogy a gyermekvédelmemben alapvető szemléletváltozásra van szükség, amelynek során azonban tekintettel kell lennünk a nemzetközi kötelezettségeinkre, az európai integrációs igényekre, hiszen Magyarország is tagja az Európa Tanácsnak, valamint a gyermekvédelem több évszázados hazai gyökereire is, illetve a jelen kor reális feltételeire. Mit jelentenek ezek a nemzetközi kötelezettségeink. Magyarország 1991-ben elfogadta és törvénnyel kihirdette a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amely Egyezmény gyermeki jogként, illetve szülői, társadalmi és állami kötelezettségként fogalmazza meg a gyermek családban való nevelkedését, a család támogatását, valamint a család helyettesítő védelmét a családi környezetből kiemelt gyermekek számára. A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény egy koherens rendszerbe foglalja a családok támogatását és a családok helyettesítését. Az Európa Tanácshoz való csatlakozásunk pedig azon ajánlások figyelembevételét jelenti, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének, fizikai, lelki és szexuális bántalmazásának megelőzésére a családból kiemelt gyermek helyettesítő gondozására, annak időszakos felülvizsgálatára, továbbá a nevelőszülői rendszer működtetésére vonatkoznak. Ma Magyarországon a gyermekvédelem jogszabályi alapját az Alkotmány teremti meg, amikor kimondja, hogy az állam különös gondot fordít a gyermek és a család védelmére, továbbá, hogy a gyermekek különleges védelméről külön törvény rendelkezik. Ez a külön törvény most van születőben, amely törvény alatt a benyújtásra került gyermekek védelméről szóló törvényjavaslatot kell érteni. Az Alkotmány tehát igen tág lehetőséget ad arra, hogy miként kívánjuk felépíteni a gyermekvédelmi rendszert, azonban ezt a lehetőséget az elfogadott Egyezmény tematikusán korlátozza, mintegy meghatározva azokat az ellátási minimumokat, amelyek mentén fel kell építenünk a család támogatását és helyettesítését biztosító rendszert. Magyarországon a gyermekek védelme egyidős a társadalom fejlődésével, hiszen ha kis késéssel is, de mindig feleletet adott azokra a társadalmi-gazdasági kihívásokra, amelyek mélyen érintették a gyermekeket. A középkori gyermekvédelem egyházi menhelyek létesítésével adott választ, ahol megfelelő ellátást adtak az öregeknek, betegeknek, árváknak és amelyek később alapját jelentették a megjelenő öregek otthonának, kórházaknak és árvaházaknak. A XVIII. század az árvaház-alapítások százada volt Magyarországon, amelyek elsősorban egyházi és társadalmi szervezetek kebelén belül jöttek létre. Az első írásos emlékünk 1740-ből származik, a Nemcsó községben létrejött árvaházról. A századfordulóra a gyermekvédelmi problémák azonban ennél szélesebb értelmezést nyertek, amelyre némi választ adott az 1901-ben megszületett állami gyermekvédelem, amelynek alapját az 1901. évi 8 és 21-es ötvénycikk teremtette meg. Maga az állam elsősorban a nevelőszülői gondozási formát a menhelyi rendszert építette ki, illetve a fogyatékos, a speciális gondoskodást igénylő 64
