A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996

Tanulmányok - Békés Ilona: A könyvtároskép vizsgálata néhány 20. századi magyar szépirodalmi műben

Benkő könyvtáros hivatásáról vallott nézetei kifejezik, hogy a könyvtár fő feladatának az ideológiai, agitatív-propagandisztikus funkciót tartja, melynek elemei a következők 20:

• a látókör szélesítése;

• a kultúra terjesztése;

• a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása;

• közművelődési, népművelési szerepe;

• a világnézet formálása;

• olvasóvá nevelés;

• új olvasók bevonása.

...Az új olvasó meghódításáról beszéltem, aki elsősorban is a tulajdon életéről szeretne hű és megbízható tükröt kapni az irodalomtól; s csak ha már ilyen könyvekkel sikerült olvasóvá hódítanunk - feleltem a közbeszólónak -, jöhet a látókör tágítása. /60. o. /

Megjelenik a könyvtáros hivatásról vallott nézeteiben a könyvtár szerepét túlértékelő szemlélet, amennyiben a könyvtár azon fontos helyek egyike, ahol az emberek tudatának nagymérvű átalakítása

folyik. A könyvtáros a nép felkent nevelője, fiatalok és felnőttek kulcsszerepet betöltő kulturális

■ 21

irányítója

...nevelem az embereket, irányítom a fejlődésüket, egyengetem szellemi fejlődésük útját. Csak annyi a különbség, hogy régebben előretolt állásban harcoltam, most pedig itt, a vezérkarnál...Nagyban csinálom, amit azelőtt apródonként. /144. o. /

A fenti könyvtárképben az intézmény bejáratán még értelmileg-esztétikailag-erkölcsileg fejletlen potenciális könyvtárhasználó lép be, de távozáskor annak kijáratán - a rendszeres látogatást feltételezve - már öntudatosabb, tisztánlátóbb, erkölcsileg feddhetetlenebb, világnézetileg szilárdabb, egyre felvilágosultabb ember lép ki.

E naivan felfokozott, túlértékelt várakozásnak a könyvtár - de önmagában semmilyen más kulturális intézmény - eleve nem felelhet meg. A könyvtár a társadalom többi kultúraközvetítő intézményével együtt fejti ki hatását.22

Menedékhely-e a könyvtár Szabó Magda regényében?

A Danaida2’ c. regény főszereplője, Csándy Katalin, 1943-ban nyelvszakra iratkozik be a mecseri egyetemre, mellé könyvtártannal foglalkozó kollégiumot is felvesz. Az olvasás sokat jelentett neki, de elsősorban könnyű irodalmat olvasott. Megörül, amikor megtudja, hogy nem csak a pedagógusi pálya lehetőségével élhet, hanem, ha elképesztő szerencséje van, bejuthat egy könyvtárba is:

Igazán nem érezte magát Isten kiválasztottjának, de jó volt eljátszani a gondolattal, hogy esetleg nem kell tanítania; borzadt az iskolák világától.

/98. o.l

Katalin semmi iránt nem érdeklődött különösebben, és tehetsége sem mutatkozott meg semmi másban. Évfolyamában az egyetlen lányhallhatója volt a könyvtártudományi előadásoknak.

Budapestre 1945 októberében költözött, s a Sáfrány utcai közművelődési könyvtárban kapott könyvtárosi állást. Nóra, a könyvtár vezetője felvilágosult, határozott könyvtáros-egyéniséget képvisel. Azon kevesek közé tartozott, akiknek akkoriban megfelelő, - ma úgy mondanánk - szakirányú végzettsége volt:

135