A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Békés Ilona: A könyvtároskép vizsgálata néhány 20. századi magyar szépirodalmi műben
...neki aztán igazán valódi, külföldi egyetemen nyert könyvtárosi képesítése van, eredetileg a Széchényi Könyvtár alkalmazottja volt, s rögtön visszamehetett volna régi munkahelyére, csakhogy nem akart ...Szenvedélyes könyvtáros volt, azt állította, az emberek azért olvasnak keveset, mert nem keltették fel bennük az olvasási igényt, az iskola rengeteget rombolt természetes érdeklődésükön... hát még azokkal mennyi a tennivaló, akik nem is jártak iskolába! "Az olvasókat nevelni kell"-mondta Nóra, persze először a könyvtárosnak kell nevelnie önmagát. Ha már a könyvtárosnak van ízlése, akkor kezd a környezetének is ízlése lenni, csakhogy ehhez nemcsak a könyvek tartalmát kell ismerni, hanem az olvasók lelkivilágát, képzettségét, problémáit, még sérüléseit is. /156-157. o. / Ennek megfelelően a könyvtárvezető elkezdte Csándy Katalin irodalmi ízlésének fejlesztését is, hogy a bestsellertől eljusson a klasszikus és a modern irodalom értéséig és szeretetéig. Megszabta, ellenőrizte olvasmányait. A könyvtárnak a technikai feladatokon és a könyvkölcsönzésen kívül, a legtöbb olvasót érintő személyre szóló könyvajánlás volt a fő tevékenysége. Senkit sem engedhettek el csalódottan vagy olvasnivaló nélkül. Ez még inkább olvasásra ösztönözte az ott dolgozókat. Annál is inkább, mivel a könyvtárvezető szemlélete szerint csak értékkel bíró irodalmat adhattak olvasóik kezébe. A regény folyamán végigkövethetjük a könyvtár feladatainak megítélését illető szemléletváltozást. Surányiné humanisztikus értékközvetítő álláspontjától kezdődően - amiből következően a könyvtárosok saját értékrendszerük szerinti esztétikai értékkel rendelkező müvet ajánlhattak -, a hatvanas évek felé már teret nyerő szabadpolcos könyvtár gondolatáig. Az új vezető, Holléné hatására a könyvtár sokkal nyitottabb szellemű, a kulturális élet más területére is kitekintő, arról informáló hellyé válik. A könyvtár kulturális szerepe már nem korlátozódik kizárólag olvasmányok közvetítésére. Holléné törekszik arra is, hogy munkatársai a könyvtárosi hivatás mellett, magánéletükben is személyes sikereket érjenek el, élményeket szerezzenek, mivel azt egyenrangúan fontosnak tartja. Ebben a regényben vesszük észre a könyvtáros pálya elnőiesedésének tendenciáját, amit a nyolcvanas évek szociológiai vizsgálatai is jellemzőnek találtak a közművelődési könyvtárakra.24 Történnek személyi változások a könyvtár bemutatott 15 éve alatt, de nem módosul a férfi és női alkalmazottak aránya. Jellemző továbbá a beosztottak szakmai végzettségének hiánya, illetve az időközben megszerzett végzettséget is alsó vagy középfokúnak tekinthetjük. A könyvtár, a könyvtáros hivatás, mint menedék jelenik meg két szereplő életútjában is. A főszereplő, Csándy Katalin bár tanárszakra jelentkezett, gyermekkori élményeiből fakadóan borzadt az iskolák világától, s nem szerette a gyerekeket. Nem rendelkezett azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a pedagógusi pályára alkalmassá tették volna. Megváltásként érezte a könyvtáros pálya lehetőségét, benne is - a köztudatban még ma is élő - csendes, visszavonult, befelé forduló személyiségű könyvtároskép jelenhetett meg. Az emberi kapcsolatok teremtésétől, sérülések elszenvedésétől mentes “nyugodt sziget” könyvtárképe. Katalin is azokkal a tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezett, aminek magas előfordulási arányszámát Nagy Attila is kimutatta közművelődési könyvtárosok körében végzett vizsgálatok alapján: a tartózkodás, félelem a megnyilvánulástól, a véleményalkotástól, az emberi kapcsolatoktól; túlzott befeléfordulás /introverzió/; a tétlenség keresése, teljesítménymotiváció hiánya.25 Hiányoztak belőle olyan alapvető tulajdonságok, amelyek feltétlenül szükségesek a kultúra közvetítéséhez: intellektuális igényesség, a műveltség folytonos továbbépítésének szükségessége, a szellemi és érzelmi nyitottság. A másik szereplő, Kis Sándor egyetemi docens, aki már gyakorló pedagógusként szenved el olyan sérelmeket iskolai tanítványaitól, amit sem feloldani, sem megváltoztatni nem tud, de ezekkel együtt élni sem képes. Menekül könyvei közé, érdeklődése a könyvtár, a könyvtártudomány felé fordul. 136
