A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993

Klinda Mária: Bejegyzések vizsgálata 1601 előtti nyomtatványainkban

10. E megjegyzés adalék Erasmus bizonytalan születési évének kortársi megítéléséhez. A kézikönyvek egy része szerint 1466-ban született s így csakugyan hetvenévesen halt meg. míg mások 1469-re teszik születési évét.

11. Lásd az 1. sz. jegyzetet.

12. Pelei magyarnyelvű glosszaírói Kelényi idézett tanulmányának külön fejezete szól. mely az 1939-es évkönyvben a p. 127-132., a különlenyomatban a p. 87-92-ig terjed.

13. Knauz Nándor: A magyar egyház régi szokásai Vili. In: Magyar Sion 1869. p. 740. és Radó id. mű 118. sz.

14. Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Bp. 1962. p. 74.

15. A közleményt a Magyar Nyelv szerkesztősége 1994. évi közlésre fogadta el e sorok írójától.

16. A kézírás XVI. századi eredetét dr. Madas Edit volt szíves megerősíteni.

17. Lányi Károly Magyar egyháztörténelme. Átdolgozta Knauz Nándor. 1. köt. Esztergom, 1866. p. 488-489. és Knauz Nándor: A magyar egyház régi szokásai VIII. In: Magyar Sion 1869. p. 804, az L.VI.3. jelzetű példány alapján.

18. Horváth Cyrill: Középkori magyar verseink. 2. kiad. Bp. 1921. RMKT 1. p. 29-30.

19. A vétel időpontja ad rá magyarázatot, hogy Radó ezt a példányt nálunk még nem láthatta, míg a másik, Esztergomban maradt példányt 125. sz. alatt ismertette. Csapodi idézett munkája 616. sz. tételében említi ugyan kötetünket, de csupán a Bereg megyei Szent László-oltárokról szóló latin bejegyzés kapcsán.

91