A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Barczi Zsuzsa: Könyvtárhasználati szokások vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
Л videókazetták kölcsönzése A látogatók 866 db videókazettát vittek el; könyvtáranként rendkívül magas a szórás, az átlagtól (az összes kölcsönzött dokumentumból a videófilmek részaránya 15,2%) való eltérés. A videókazettát kölcsönző könyvtárakban a forgalmon belüli hányaduk 3,9% és 54,2% között mozog. (Hasonló adatsor kerületi összesítésben áll rendelkezésünkre; a hálózat 1993. évi forgalma szerint a két szélső érték 3,8 és 42,5%.) Az előbbit főkönyvtárban mértük, az utóbbit fiókkönyvtárban, de akad főkönyvtár is átlagon felüli, s kis könyvtár is átlagon aluli mutatóval. Aligha kell bizonygatni, hogy a videokazetta-kölcsönzés mértéke az elsőrendű megkülönböztető tényező a könyvtárak között. A videókazetták iránt a peremkerületekben tapasztalható fokozott érdeklődés, noha korántsem egyértelműen és egyenletesen, de arra utalva, hogy azon könyvtárak körzetében egyáltalán nincs, vagy nincs ilyen előnyös feltételekkel elérhető videókazetta-kölcsönzési lehetőség. A számottevő különbségek mögött kimutatható a használók társadalmi, demográfiai, és ebből adódóan igény szerinti összetételének eltérése. Ugyanakkor ennek mintegy az ellenkezőjére is van példa: eltérő struktúrájú használói réteget ellátó könyvtárakban közel ugyanannyi a videókazetták részesedése. Az eredményeket a könyvtárak területi elhelyezkedése, a kölcsönzők összetétele és a könyvtárak szolgáltatókészsége együttesen magyarázza. A kölcsönzött dokumentumok szerkezetét tekintve a videókazetta inkább a férfiaknál fordul elő (20,5%), mint a nőknél (11,2%); legsűrűbben a középkorúak (30-49 éves; 25,1%) kölcsönzik, míg a huszonéveseknél 19,3%, az 50-59 évesek korcsoportjában 10,7%-ot képvisel. Főleg az aktív keresők (25,7%), különösen a fizikai munkások választják (38,4%), de közel negyedét jelentik a munkanélküliek (25,3%) és a nem diplomás szellemi dolgozók (24,0%) által elvitt dokumentumoknak. Az alapvető differenciáló tényező az iskolai végzettség; minél kevesebb az elvégzett osztályok száma, annál magasabb a kölcsönzött videókazetta aránya (a nyolc általánost végzetteknél 43,9%, a szakmunkásképzőt végzetteknél 41,9%, egyéb, középfokú végzettséggel rendelkezőknél már csak 25,8%, a diplomásoknál pedig 14,8%). A kölcsönzött videókazetták (41 darabot nem tudtunk értékelni, mert egy könyvtárban csak a kölcsönzött videókazetták számát jegyezték fel) tizede sem sorolható a „nem kommersz” műfajba, ennek a művész-, ismeretterjesztő filmek, irodalmi adaptációk mellett több, mint fele (6,8%) a gyerekeknek szóló mese- és rajzfilm. A szórakoztató filmek zöme hatféle témából való: akciófilm 20,5%, vígjáték 19,3%, krimi 16,8%, kalandfilm 7,9%, sci-fi 6,3%, horror 5,7%. A videókazetta-állomány (általában az állomány) tartalmi megoszlásáról nincs kimutatásunk. A kölcsönzött dokumentumok (az aktuális kínálatból kielégíthető érdeklődés) összetétele az értékhordozás, értékközvetítés szempontjából kirívó különbséget mutat a videófilmek és a könyvek között az utóbbi javára. A dokumentumok tartalmára irányuló érdeklődésben rétegenként tipikus vonások láthatók. Feltehető tehát, hogy a vizuális dokumentumok kínálatában nincs meg az a viszonylagos egyensúly, mint a könyvekében, mellyel a tömegesebb igények teljesítése mellett egy kisebbségi (gondoljunk a videókazetták iskolai végzettség szerinti kölcsönzöttségére), nem kommersz igénynek is megfelelhetne a könyvtár. A hangzó dokumentumok kölcsönzése A kölcsönzők 6,8%-a vitt el (ezen belül kétötöd részük kizárólag csak) hangzó anyagot. E dokumentumok nem képviselnek számottevő hányadot a kölcsönzött dokumentumok között (3,9%). Azonban csak arányuk alacsony a videókazetta „felfutása” miatt; az 1991. és 1993. évi statisztikai adatok szerint forgalmuk a gyarapodásnak megfelelő ütemű. A hangzó anyag választásában döntően az életkor játszik szerepet: a huszonévesek kölcsönzéseiben találjuk a legmagasabb arányban (8,9%), a 25-29 évesek körében 12,5%. A használói igényekhez igazodva a könyvtár éppen most változtat a különböző fajta hangzó dokumentumok beszerzésének gyakorlatán. A gyarapításban előtérbe kerüft a CD-lemez. Bár a szűkös keretek a növekvő érdeklődéshez csak lassú közelítést tesznek lehetővé, a kölcsönzött hangzó anyagok legnagyobb hányadát máris a CD-lemezek teszik ki (49,5%), a magnókazetták hasonló nagyságrendű (41,2%), s a hanglemezek (9,3%) visszaszoruló forgalma mellett. Tartalom szerint alacsony a nyelvleckék, ill. általában a szöveges hangzó dokumentumok aránya (9,3%). A zenés magnókazetták és hanglemezek körülbelül kilencven százaléka könnyűzene. 37
