A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Barczi Zsuzsa: Könyvtárhasználati szokások vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
A kölcsönzött ismeretközlő irodalom strukturálódása a foglalkozási csoportok szerint jellegzetes vonásokat mutat. A társadalomtudományos művek az egyetemi hallgatók kölcsönzéseiben kimagasló arányban (42,3%) találhatók. Az alkalmazott tudományok a fizikai munkások kölcsönzéseiben szerepelnek a legnagyobb (32,8%) százalékban. Az értelmiségiek és az egyéb szellemi foglalkozásúak (egymáshoz hasonló mértékben) leginkább társadalomtudományos műveket és az alkalmazott tudományokból kölcsönöztek; az előbbiek választásai főként a nyelv- és irodalomtudománnyal kapcsolatos könyvekkel, az utóbbiaké földrajzi tárgyú művekkel egészülnek ki. A földrajz, útleírás, a nyugdíjasok legnépszerűbb olvasmánya, de tíz százalékkal többet vittek el az alkalmazott tudományok köréből. A középfokú oktatási intézményekben tanulók kölcsönöztek legnagyobb arányban a nyelv- és irodalomtudományokból, ill. a művészeti tárgyú kötetekből. Az 6 érdeklődésük a legszélesebb, mindenre kiterjedő, egyben meglehetősen kiegyenlítetten oszlik meg a tudományágak között. Az ismertközlő irodalom részarányát és összetételét vizsgálva eddig viszonylagos mozdulatlanságot tapasztaltunk. Ez bizonyos értelemben vonatkozik a szépirodalomra is, noha itt megfigyelhető egy olyan jelentős változás, melynek gyökerei az olvasói igényekben, a könyvpiac átalakulásában, a könyvtár gyarapítási gyakorlatában, jobban mondva ezek együttes hatásában keresendők. A változást hozó folyamat lényege nem más, mint a lektűr, valamint a klasszikus és kortárs esztétikailag értékes irodalom kölcsönzési arányának 1984 és 1993 közötti eltolódása a lektűr javára. Az értékes szépirodalom klasszikus művei csak a középfokú oktatási intézményekben tanulóknál fordulnak elő tízen felüli (17,4%) százalékban, aminthogy a drámás gyűjtemények, verses, novellás kötetek, egyéb antológiák választása (kölcsönzői egyetemi hallgatók, középiskolások) is jobbára tanulmányi céllal történik. A kortárs irodalom kölcsönzöttsége tíz-húsz százalék fölötti részesedéssel még általánosnak mondható, ezzel együtt legkevésbé a fizikai munkások, leginkább az értelmiségiek mutattak iránta érdeklődést. A lektűr aránya a közel egy évtized alatt 34,1%-ról 52,8%-ra nőtt. A könyvpiacot fokozatosan elárasztó ún. aluljáró irodalom nem csak vásárlói igényeket elégített ki és/vagy keltett, ez a típusú igény természetszerűleg a könyvtárban is megjelent, és nem marad(hatot)t visszhang nélkül. Adataink az életmód és a művelődési szokások összefüggéseinek vizsgálatán alapuló előrejelzéseket igazolják vissza. Mivel a kulturális termékek fogyasztásának jellegzetességeivel foglalkozó, az okokat és a következményeket taglaló empirikus és elméleti megközelítésű szakirodalom rendkívül gazdag, a továbbiakban csak az újkeletűnek tekinthető jelenségekkel kapcsolatos észrevételekre térünk ki. A könyvkiadás aktuális kínálatához igazodva a kölcsönzött olvasmányok szerkezetének elemzésekor a szokásos kategóriák közé beiktattuk a „nosztalgia ponyva” elnevezésű csoportot (Knittel, Bromfield, Baum, Ohnet, Courths-Mahler, Cronin, Mitchell, Erdős Renée, Gulácsy Irén, Kosáryné Réz Lola stb. művei számára). A nosztalgia ponyva a kölcsönzött szépirodalom 4,2%-a; felét a hatvan éven felüliek vitték el, elsősorban a nőket és a nem felsőfokú végzettségű, de aktív korukban szellemi foglalkozású nyugdíjasokat vonzotta, utóbbiaknál az átlagot majd kétszeresen meghaladóan, 8,2%-ban fordul elő. Magasabb és a társadalmi, demográfiai jellemzők szerint egységesebb az általunk „populáris” irodalom megjelöléssel illetett tömegkulturális termékek kölcsönzöttsége, a kikölcsönzött szépirodalom 19,6%-a. (Kenneth, Steel, King, Cook, Hailey, Charriére, Berkesi, Szilvási és még számos, valószínűleg az olvasók által sem megjegyzett nevű, többnyire ma is író külföldi vagy nem ritkán álnevet használó magyar szerző műve került ebbe a csoportba. A populáris irodalom választásában nem differenciál az életkor; hasonló arányban szerepel a fizikai munkások (23,3%), a nem értelmiségi szellemi foglalkozásúak (23,9%), a nyugdíjasok (26,0%) olvasmányaiban. Valamivel közelebb áll a nőkhöz (21,2%), minta férfiakhoz ( 16,8%), leginkább a középfokú végzettségűekhez (24,0%) és legkevésbé a diplomásokhoz (14,9%). Az iskolai végzettség magasabb szintje az egyetlen gát, amelyen megtörik a maga sajátos eszközeivel a legszélesebb közönséget, a különböző korosztályokat, társadalmi rétegeket megérintő tömegkultúra hatása. A leírt, változást hozó folyamatnak van egy változatlanságot hordozó jellege is: általában véve ugyan nőtt a lektűr aránya, de ezen belül nincs eltolódás az ún. álirodalom, az irodalmi érték látszatát keltő szórakoztató művek irányába, ugyanis a lektűr felét 1984-ben és 1993-ban is a könnyű irodalom direktnek nevezett válfaja, a krimi és a sci-fi adta. E két műfajt inkább a férfiak kedvelik. A krimi kölcsönzöttsége az aktív keresők iskolázottsági szintjének emelkedésével meredeken esik vissza (a nyolc általánost végzettek körében 42,2%, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél (19,5%). Fő fogyasztói a legalacsonyabb iskolai végzettségű nyugdíjasok (42,0%). 36
