A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Barczi Zsuzsa: Könyvtárhasználati szokások vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
4. sz. tábla A könyvekre és a videókazettákra irányuló kizárólagos érdeklődés az aktív keresők kölcsönzési szokása és kölcsönzői magatartása alapján, százalékban Érdeklődés csak könyvet csak videókazettát szokott kölcsönzött szokott kölcsönzött kölcsönözni kölcsönözni Foglalkozás értelmiségi 35,7 egyéb szellemi 25,9 fizikai munkás 16,7 62,2 6,7 16,4 47,3 9,2 31,9 32,6 21,3 47,6 A könyvkölcsönzés jellemzői A kölcsönvett könyvek (4535) 63,9%-a szépirodalom, 36,1%-a ismeretközlő irodalom: a szépirodalom túlsúlya a hálózat meglévő statisztikai nyilvántartásai alapján egy évtizedre visszamenően is tartósnak, állandónak bizonyul, bár e nagyjából kétharmad-egyharmados arány mögött az ismeretközlő irodalom növekvő keresettségének jelei is felfedezhetők. A felmérésünk mintájába tartozó nagy könyvtárakban az ismeretközlő irodalom aránya (39,4%) tíz százalékkal meghaladja a kis könyvtárakét (ahol 29,3%), jóllehet a nagy könyvtárak között is találhatunk ilyen mértékű különbséget. A kölcsönzött dokumentumok összetétele a meglévő állományból kielégített, és nem a tényleges olvasói igényeket tükrözi. Arra, hogy az aktuális keresletet mennyiben befolyásolhatta a kínálat, az olvasói érdeklődésre vonatkozó kérdés alapján kerestük a választ. A válaszolók közel annyi konkrétumot említettek, mint amennyi könyvet kikölcsönöztek, ezeknek azonban negyedrésze „besorolhatatlan” (kötelező irodalom, rejtvényhez, gyerekeknek szóló, újdonság stb.) motívum volt. A fennmaradó, perdöntőnek nem mondható, de még mindig tekintélyes hányadon belül mindenesetre tíz százalékkal magasabb az ismeretközlő irodalom aránya, mint a kölcsönzött könyveken belül. A könyvet (is) kölcsönzők 45,7%-a csak szépirodalmat, 22,0%-a csak ismeretközlő irodalmat, 32,3%-a pedig mindkettőből választott. A könyvkölcsönzők közül a csak szépirodalmat kölcsönzők kiugróan nagy aránnyal nyugdíjasok (67,2%- uk); a sorban bő húsz százalékkal lemaradva a nem diplomás szellemi foglalkozásúak következnek. A kölcsönzött kötetek összetételében megint csak a nyugdíjasoknál kiugróan magas - mégpedig az alacsonyabb iskolai végzettséggel növekvő arányú - a szépirodalmi olvasmányok százaléka (diplomás nyugdíjasok: 73,5%, a legfeljebb nyolc általánost végzett nyugdíjasok: 83,1%). A kizárólag szakirodalmat kölcsönzőkből szintén kiemelkedik egy csoport, az egyetemistáké (41,7%-uk), az általuk kölcsönzött dokumentumokon belüli 61,8%-os non fiction részaránnyal. A szép- és ismeretközlő irodalom együttválasztása jellemzi a további használói rétegek tagjainak többségét. A teljes adatbázis ismeretében azt is megjegyezzük, hogy e viselkedés hátterében a különböző végzettségű és foglalkozású csoportokat egymáshoz közelítő prakticista életvitel állhat, tekintve, hogy éppen az alkalmazott tudományok kölcsönzöttsége a legegyenletesebb, s harminc százalék körüli magas aránnyal fordul elő valamennyi vizsgált csoportban (kivéve a középiskolásokét). A szépirodalom „fölénye” egyértelműen a nyugdíjasok kölcsönzői magatartásának tudható be. Ez a fajta, dominánsan egyirányú érdeklődés a kölcsönzések alapján csak a nyugdíjasokra érvényes, az egyéb rétegeknek már a felét sem teszi ki azok számaránya, akik csak a kikapcsolódás, szórakozás céljával választanak olvasmányokat. Az ismeretközlő kötetek forgalomból való részesedésén túl a tárgyuk szerinti megoszlásban is nagyfokú állandóság mutatkozik. Adatainkat a hálózatban folytatott 1984. évi felmérés eredményeivel összehasonlítva a kölcsönzésekben megnyilvánuló érdeklődés két rangsora teljesen megegyezik, csökkenő rendben: társadalomtudományok, alkalmazott tudományok, történelem, nyelv- és irodalomtudomány, földrajz, természettudomány, művészet, sport.(6) A változás abban áll, hogy mintegy tíz százalékkal megnőtt a társadalomtudományok, ezen belül majd kétszeresére emelkedett a filozófia, pszichológia aránya, valamelyest magasabb (5,0%-kal) az alkalmazott tudományok részaránya is, ezzel egy ütt a természet- és alkalmazott tudományok összességükben nem teszik ki a kölcsönzött ismeretközlő irodalom egyharmadát (28,6%), melynek szintén körülbelül harmada (az összes ismeretközlő irodalom 10,7%-a) két témakörből - orvostudomány, hobbi - kerül ki. A műszaki tárgyú könyvek és a számítástechnikával foglalkozó kötetek 6,2%-ot tesznek ki. 35
