A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Barczi Zsuzsa: Könyvtárhasználati szokások vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
A könyvtárhasználatban két vonatkozásban találtunk említésre méltó különbséget a könyvtárak nagyság- rendi csoportjai között. Elsősorban a kézikönyvtár használatában, erre a kis könyvtárakban 5,6%-ban, a nagy könyvtárakban 13,9%-ban irányult igény; másodsorban a periodikumok iránti érdeklődésben, ami a nagy egységekben 6,5%-kal volt erősebb, mint a kisebbekben. Az aktuális könyvtárhasználatból kiindulva az időszaki kiadványok kínálatának alakításakor elsősorban a nyugdíjasok (23,5%) és az értelmiségiek (21,7%) érdeklődésével kell számolnunk. Az utóbbiak, valamint a közép- és felsőfokú intézményekben tanulók szükségletét (egy-egy tizedük kutatott, gyűjtött anyagot, dolgozott az olvasóteremben) kell szembesítenünk a prézensz állomány összetételével. Megfelelő viszonyítási alap nélkül nem lenne szerencsés minősítenünk sem a könyvtár szerepét, sem a használó magatartást. Az egyes szolgáltatások igénybevételének mértékét erősen meghatározza az, hogy mire ad és mire nem ad módot a könyvtár, mennyiben van összhang az ellátottság színvonala és az elvárások szintje között. Annyi bizonyos, hogy a könyvtár dominánsan inkább kölcsönőhelyként, semmint komplex szolgáltató intézményként működik. Ugyanakkor nem elhanyagolható azok aránya, akik nem egyetlen indítékkal, ill. a speciális, a könyvtári színtérhez kötött szolgáltatások igényével jelentek meg. A dokumentumtípusokra irányuló érdeklődés Az adatfelvétel ideje alatt a kérdőívet kitöltők 74,5%-a (1593 fő) kölcsönzött 5693 dokumentumot. Ebből 80,5% a hagyományos dokumentum (zömében - 79,7% - könyv), 15,2% a videókazetta, 3,9% a hangzó anyag (magnókazetta, hanglemez, CD-lemez), 0,4% az egyéb dokumentum (diafilm, számítógépes programkazetta). A kölcsönzők 64,6%-a csak hagyományos dokumentumot vitt el, 9,8%-a a hagyományos dokumentum mellett az audiovizuális dokumentumokból is választott, 25,6%-a csak nem hagyományos dokumentumot kölcsönzött, ebből nagyobb részük (21,5%) videókazettát. A különböző dokumentumtípusoknak eltérő a kölcsönzési határideje, a „fogyasztásuk” időtartama. Ezért, hogy az érdeklődés irányáról pontosabb képet kapjunk, az aktuális kölcsönzések regisztrálása mellett az általános érdeklődést, a kölcsönzési szokásokat egy kérdés segítségével próbáltuk kideríteni. Az érvényes válaszok szerint a kölcsönzők 41,5%-a, tehát csak kisebb részük szokott kizárólag nyomtatott dokumentumot kölcsönözni. Ettől valamivel nagyobb hányaduk (45,8%) az olvasmányokkal együtt egyéb dokumentumtípus(oka)tis szokott kölcsönözni, a fennmaradó 12,7% pedig csak az audiovizuális anyagokból szokott választani (közülük 8,8% csak videókazettát). Az adatok egyfelől azt mutatják, hogy a használók többségének a könyvbeszerzés forrásául szolgál a könyvtár, másfelől szintén a többség igényének felelt meg a könyvtár a nem nyomtatott dokumentumtípusok kínálatával. Mind a tényleges kölcsönzések, mind a kölcsönzési szokásokról szóló válaszok alapján három csoportra oszlik a kölcsönzők tábora (csak hagyományos, hagyományos és nem hagyományos, csak nem hagyományos dokumentumtípust választók), de a két adatsort összevetve a csoportok aránya jelentősen különbözik. Az aktuális kölcsönzések szerint az általános (hagyományos és nem hagyományos) érdeklődésűek csoportja - szokásaitól eltérve - tagolódott, mégpedig úgy, hogy az összes kölcsönzőhöz viszonyítva 9,8% tartotta meg jellegzetes szokásait, nagyobb hányaduk (23,1%) ezúttal csak hagyományos, kisebb hányaduk (12,9%) pedig csak nem hagyományos dokumentumot vitt el (többségükben videókazettát). Ebből az a feltevés kínálkozik, hogy az általános érdeklődésűek körében a fenti arányban találhatók azok, akik valóban rendszeresen többféle dokumentumtípusért keresik fel a könyvtárat, ill. azok, akik széles érdeklődés melleit dominánsan a hagyományos vagy a nem hagyományos kategóriába tartoznak. (Elképzelhető azonban, hogy a tapasztalt módosulás az egyes dokumentumtípusok eltérő kölcsönzési határidejével magyarázható, de ettől még fokozott könyvtári igénybevételt jelent a videókazetták kölcsönzési gyakorisága miatt.) A nyugdíjasok a legkonzervatívabbak, akár a szokásokat (71,6%-uk csak könyvet), akár az aktuális kölcsönzéseket (83,7%-uk csak könyvet) nézzük. Az egyetemi hallgatók és a középiskolások szokásaikban nyitottak (a nyugdíjasoknál kisebb arányban szoktak csak könyvet kölcsönözni), aktuális magatartásukban hagyományőrzőek (ezúttal, lévén „szorgalmi” időszak, szokásaikhoz képest jóval többen vittek csak könyvet). A szokásaikat tekintve a legkevésbé könyvorientáltak az aktív keresők, mégpedig a kölcsönzésben mutatkozó tendenciával megegyezően az értelmiségtől az egyéb szellemi foglalkozásúakon keresztül a fizikai munkásokig fokozatosan csökkenő arányban (4. sz. tábla). A nem hagyományos dokumentumok preferálása a fizikai munkásoknál nemcsak egy egyoldalú videókazettára irányuló érdeklődéssel, de ennek megfelelő intenzív kölcsönzési stratégiával is párosul. 34
