A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1988-1990-ben - A hálózat - Társadalmi kapcsolataink
Gyökeres változásokon ment át az oktatás tartalma és formája. A tankönyveken túl más, s főleg drágább könyvekből is kell tanulni, ezek nem állnak rendelkezésére mindenkinek otthon. Új formák terjednek el: távoktatás, sok önálló feldolgozó munkát igénylő tanfolyamok. Könyvárrobbanás. Időszakunkban a könyvek átlagára sokszorosára emelkedett - egyre elérhetetlenebbek a kiadványok a tanulni, informálódni, kikapcsolódni kívánó, de szoruló anyagi helyzettel küszködő rétegek számára. A 80-as évek második felének alapvető változása az, hogy könyvtáraink arculata és kínálata egyre inkább a használói igényekhez igazodik. E fordulat - úgy hisszük - a meglóduló igénybevétel egyik fontos kiváltó oka. Teljes polgárjogot nyertek mára már az AV-dokumentumok; rohamos kereslet nyilvánul meg a videokazetták iránt. Ez már most is megnövelte, de a jövőben még inkább súlyosbítani fogja könyvtáraink leterheltségét. A személyzet szűkös, a nagy forgalom hátrányosan befolyásolja a kiszolgálás minőségét. Az 1990-es csekélyke munkaerő-átcsoportosítással aligha oldottuk meg a problémát. A könyvtárhasználat tartalma párhuzamosan változott az országban lezajló politikai, társadalmi, kulturális viszonyok átrendeződésével. 1989-90-ben az emberek megérteni igyekezték e változásokat, ezért a keresett könyvek közé sorolódott a kül- és belpolitikai tényfeltáró irodalom (Erdély, a közelmúlt politikai történelme stb.). Továbbá a szociális viszonyok romlása divattémákat dobott be a köztudatba (jóga, reformkonyha, parajelenségek stb.). A megkapaszkodás igénye ilyen körülmények között előtérbe helyezte a munkaerőkvalifikációt: az önképzés, - művelés fontosságára hívta fel a figyelmet (nyelvtanulás, számítástechnika, markeúng stb.). És persze a kikapcsolódás, a szellemi rekreáció igénye a mindennapi feszített munkatempó következtében hangsúlyosan jelentkezett. A használói érdeklődés növekedése e ponton a legkiugróbb. A könyvtár szociális szolgáltatássá is vált. A szegényedő rétegek, a különféle társadalm i csoportok (m unkanélküliek, nyugdíjasok, pályakezdők, diákok) kényelmes és olcsó, világos és meleg, kultúrával átitatott helyen tölthetik el idejüket. Barátkozunk a gondolattal: nem lehet idegen könyvtárainktól a melegedőhely-funkció, a használtruha-vásár..., de anyagi helyzetünk aligha engedi, hogy a szakadozó szociális hálót mi foltozzuk be. Hasonló okok miatt nőtt meg az érdeklődés az újságok, folyóiratok iránt is. Előfizetésük köznapi haladó számára elérhetetlennek tűnik drágaságuk miatt; s ne feledkezzünk meg választékuk óriási bővüléséről sem! A házhozszállítást sikerült fenntartani - egyelőre. Mind több külső támogatóra van szükségünk (kocsira, kiszállítóra); félő, hogy visszalépni kényszerülünk e területen. Fontos eredménynek tekintjük, hogy a látáskárosultak számára továbbműködtettük a hangoskönyvek szolgáltatását; az igénybevétel 50%-kal nőtt az 1990-es évben. 1988- tól rehabilitációs klubot működtetünk narkomán fiatalok számára. Mindezek kísérletek is a könyvtár szociális funkciója határainak feltérképezésére. Hogy szolgáltatásainkat szinten tarthassuk, racionalizálnunk kellett a hálózatot. Ahol lehetett, áttelepítéssel csökkentettük költségeinket, ha tehettük, egybekötve az épület felújításával. Másutt a magas költségeket lehetőleg kis forgalmú helyek megszüntetésével szorítottuk vissza. A kiadások csökkentésével együtt kellett járjon a bevételek növelésére való törekvés: díjakat emeltünk, térítéses szolgáltatásokat vezettünk be. Társadalmi kapcsolataink E három év gyökeres váltás volt társadalmi kapcsolataink terén. 1988-ban még a „klasszikus” kapcsolatépítési formák virultak, melyeket persze azóta is ápolunk erőnkhöz mérten. A Kisduna Galéria (soroksári könyvtárunkban), a X. és XVIII. kerületi artotékák, az Erzsébetvárosi Kisgaléria kiállításai, a Zenei Gyűjtemény kamaraestjei, a könyvbarát klub stb. jelentették e formákat. 1989- 90-re előtérbe kerültek a társadalmi változások által előhívott szerveződési formák a kölcsönös segítségtől egészen az anyagi támogatás megszervezéséig. 1990-től az új önkormányzatok támogatásának megszerzése új szemléletet kívánt meg könyvtárunk vezetőségétől. Az újonnan alakult pártok rendezvényei, a rendszerváltás és a választások révén jelen van a politika könyvtárainkban. Szolgáltatásaink pártsemlegességét természetesen megőriztük. Ma már hétköznapi eset, hogy a képviselők fogadóóráikat, közeli házak lakói gyűléseiket, az egyesületek, önszerveződő körök találkozóikat nálunk tartják. Ehhez szükség van könyvtáraink kezdeményezésére is: el kell tudniuk „adni” magukat, szolgáltatásaikat az újtípusú társadalmi szerveződéseknek. A kapcsolatok változása az állomány szerkezetére is kihat: meg kell hogy legyenek könyvtárainkban a pártok, az önkormányzatok, a helyi szervezetek dokumentumai. 6
