A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
kvantitatív alapon, intenzív vizsgálódás nélkül, nem bizonyítható az igénystruktúra módosulása, vagyis az esztétikai élménykeresés, a gazdagodás, a megismerés, illetve a kikapcsolódás, a világból való kilépés, a menekülés motívumainak; az aktív, illetve passzív befogadói attitűd arányváltozása. Az 1964-ben készült tanulmányból a kölcsönzött szépirodalom összetételéről annyit tudunk, hogy a magyar szerzők műveinek negyed része volt lektűr. E tanulmány mellékletéből ismeretes még a szépirodalmi olvasmányok valamivel több, mint felének írója. Ennek alapján az akkor elvitt kötetek 17,5%-a volt lektűr /magyar irodalom: 24,8%, külföldi irodalom : 8,0%/. Ezt az adatot nem tekinthetjük az egész mintára reprezentatívnak, csak a leggyakrabban kölcsönzött szerzőkre vonatkozik, de figyelembe véve a fenti megállapítás és számításunk egybeesését, a könyvkiadás korábban részletezett és a könyvtár által nagy vonalakban követett kínálatát, a propagált „szocialista eszmeiségű” müvek szándékolton alul maradó közönségsikerét, ez az arány nagy valószínűséggel reálisnak mondható. Az mindenképpen bizonyosnak tűnik, hogy 1964-hez képest 1984-ben több lektűrt kölcsönöztek az olvasók. Csökkent tehát az életminta közvetítésére lehetőséget kínáló, esztétikai mércével értékes művészeti alkotások választása, ugyanakkor az érdeklődés a szórakoztató irodalom direktebb műfajaira irányult. Mivel a lektűr fele krimi és sci-fi volt, kevesebb a „magas művészet” látszatát keltő giccs aránya. A tömegkultúra expanziója, az olvasói érdeklődéshez - a harmincas, hatvanas évektől eltérően - fokozódó mértékben igazodó könyvtári ellátás következtében felszabaduló szórakozási igény őszinte és közvetlen megnyilvánulásaként is tekinthető. A lektűr részesedésének megítéléséhez tudnunk kellene, hogy ez az olvasmányfajta kizárólagos, domináns vagy járulékos eleme-e az egyes olvasó olvasmányszerkezetének. Az, hogy valaki milyen kulturális termékekkel /és miként/ él, csak az egyén szempontjából vett hasznosság alapján, funkcionális összefüggések feltárásával értelmezhető. A lektűr olvasása nemcsak életpótlék szerepet tölthet be, de a kellemesség, az izgalmak világában elmerülve lehet a lelki, érzelmi egyensúly biztosításának, a szellemi és fizikai készenlét reprodukciójának eszköze is. Amennyiben a kölcsönzött kötetek összetétele, az olvasmányválasztás mögött az olvasói ízlés alakulását, s ebben negatív tendenciát tételezünk (az értékek válsága, a második gazdaságban való részvétel, a kulturális értékek devalválódása, a tudás presztízsének csökkenése, a lakosság romló pszichohigiénés állapota stb. alapján), azt véleményünk szerint abban lehetne kimutatni, hogy nőtt azoknak a száma, akik olvasmányaiban járulékosból dominánssá, dominánsból kizárólagossá vált a lektűr. A lektűr kölcsönzésében nincs nagy különbség 1934-ben az egyes rétegek között. 1984-ben részben a „tanulói” státusz, illetve a szellemi foglalkozás jelent választó vonalat. Meglepő a főiskolások, egyetemisták eltérő viselkedése, erre már az ismeretközlő- és szépirodalom arányának vizsgálatánál is fölfigyeltünk. Ennek talán Fort idézett szavaiban rejlik magyarázata. A könyvtár nevelési törekvésének enyhülése hasonló következményekkel járt, mint általában a hiány megszűnése, ami például 1964-ben a klasszikus művek, 1984-ben a krimik iránti felfokozott érdeklődésben nyilvánult meg. Utolsó adatfelvételünk lehetővé teszi az aktívak és nyugdíjasok differenciáltabb elemzését /17.sz. tábla/. 17. sz. tábla A kölcsönzött szépirodalmi művek stílusának százalékos megoszlása kiemelt foglalkozási csoportok szerint /1984/ Stílus romantika klasszikus realizmus XX.sz .realizmus modern lektűr antológia összesen Foglalkozás fizikai inaktív 2,5 5,6 39,9 6,1 44,6 13 100,0 fizikai 2,8 7,6 30,9 12,3 42,5 3,9 100,0 szellemi inaktív 3,5 5,9 40,7 10,6 36,5 2,8 100,0 szellemi 1,9 9,9 39,4 13,9 31,4 3,5 100,0 értelmiségi inaktív 2,2 8,2 45,9 8,7 32,5 2,5 100,0 értelmiségi 1,9 10,4 46,2 15,6 20,0 5,9 100,0 Az aktívak olvasmányszerkezetében gyakrabban fordul elő a klasszikus realizmus és kevesebbszer a lektűr, mint az inaktí- vakéban. Az elsőként említett olvasmánytípus aránya fokozatosan csökken, a lektűré pedig fokozatosan nő az értelmiségiektől a szellemieken át a fizikaiakig, mind a dolgozók, mind a nyugdíjasok körében. A lektűr kedvelése fordítottan arányos a modern irodaloméval, különösen pregnánsan mutatkozik ez az értelmiség és a fizikai inaktívak esetében. A XX. századi realizmus kölcsönzésében gyakorlatilag nincs különbség az aktív és inaktív értelmiség, illetve az egyéb szellemiek csoportjai között, a fizikai munkások pedig elsősorban a modern stílusú művek sűrűbb választása miatt kölcsönzik kevésbé a fizikai inaktív olvasóknál. Számottevő az értelmiségi inaktív kölcsönzők lektűrtöbblete az értelmiségi foglalkozásúakhoz képest, ugyanakkor a fizikai dolgozók és inaktív társaik olvasmányszerkezetében szinte azonos százalékban fordul elő. 93
