A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
Az alacsonyabb képzettségi szint, vagy a nehéz fizikai munka nem kedvez a műalkotásokkal szembeni igény kialakulásának, de a magasabb iskolai végzettség ellenére sem könnyű a nyugdíjas években megtartani a korábbi értékek iránti érdeklődést. A szépirodalmi olvasmányok összetételében 1934-ben relatíve nagyobb különbség tapasztalható a nemek között, mint 1984-ben /18.SZ. tábla/. Akkor a férfiak több klasszikus alkotást és kevesebb lektűrt kölcsönöztek, mint a nők. Ma nem egyszerűen fordított a helyzet, hanem az is látható, hogy a régi értékes irodalom helyett elsősorban lektűrt választottak. Különösen szembetűnő a változás a férfiak kölcsönzéseit összehasonlítva, olvasmányszerkezetükben kétszer annyival emelkedett a lektűr aránya az ötven év alatt, mint a nőknél. Az idegen nyelvű irodalom kölcsönzéséről Az idegen nyelvű művek kölcsönzési aránya 12,2%-ról 1,0%-ra esett vissza. /1964-ben sem érte el a 2,0%-ot./ Az adatok hátteréül az alábbi momentumok szolgálnak. 1930-ban a korábbi betelepülések következtében a főváros népességének 5,7%-a volt idegen anyanyelvű, az 1980-as nép- számlálás idején 0,8%-a. ötven évvel ezelőtt a lakosság 37,8%-a tudott németül, 5,9% franciául, 3,5% angolul; ma is németül beszélnek legtöbben, mindössze 8,1%-a a lakosságnak. /További nyelvismeret: angol 3,9%, orosz 3.2%.../ 1934-ben a hálózat éves gyarapodásának 21,2%-át idegen nyelvű mű jelentette, 1984-ben ez 5,2%. Kölcsönzőink közel 3/4 része közömbös az idegen nyelvű irodalommal szemben, s kérdésünkre csupán tized részük válaszolta, hogy elégedetlen ezzel az állományrésszel. A használat különbségei e téren történelmi múltunkra, másrészt jelenlegi nyelvoktatásunk eredménytelenségére vezethetők vissza. A periferikus igényre csökkentett beszerzéssel válaszolnak könyvtáraink, helyenként azonban az alacsony beszerzési keretek miatt a meglévő érdeklődést sem képesek kielégíteni. A művelődésre ható folyamatok, s ezekből következő feladataink A könyvtár kölcsönzőtársadalma - durva leegyszerűsítéssel - három csoportra tagolódik /tanulók, aktív keresők, nyugdíjasok/. Sajátos igényük szerkezetét a várható társadalmi folyamatok a változás ütemének, természetének, a gazdasági, politikai, kulturális szféra, intézményi mechanizmusok pályamódosításának megfelelően érintik. A gazdaság intenzifikálása konvertálható, permanens önképzéssel magas szinten tartott szakmai képzettséget, kreatív készségek hasznosítását, általános műveltségen alapuló munkakultúra érvényesülését követeli meg. A tudás, a kreativitás társadalmi szükséglete a teljesítmények értékelésének, elismerésének, az egyéni érdekeltség mértékében válik társadalmi igénnyé. Nem egyszerűen, s nem feltétlenül a szellemi foglalkozásúak, a magasabb iskolai végzettségűek növekvő aránya, hanem az emberi képességeket megmozgató, alkotó fantáziára építő, a személyiséget kibontakoztató tevékenységként végzett változatos munka eredményezheti a sokoldalú művelődési szokások kialakulását éppen azzal, hogy az emberi kiteljesedés cselekvésformáinak szervező elveként az életmódra visszahatva a szabadidő aktív, igényes, sokrétű eltöltésében jut kifejezésre. Nemcsak a munka jellege, de az életszínvonalat, életkörülményeket meghatározó anyagi feltételek alakulása, illetve ezek megszerzésének egyéni fontossága /felhalmozás, fogyasztás, más javakra, értékekre való átváltás/ is befolyásolja a művelődési aktivitást és a művelődés tartalmát. A népgazdaság ágazati szerkezetében a tercier szektor arányának növekedése, s ezzel infra- struktúrális fejlesztések pótlása révén javulhat a szolgáltatások színvonala, ami kedvezően hat a családi kötődések stabilizálódására. Ugyanakkor nem számolhatunk a reáljövedelem emelkedésével, így a kitűzött életcélok elérésének eltérő esélyei fokozhatják a társadalmi és művelődési egyenlőtlenségeket, s egyben a társadalmi feszültséget is. Információközvetítő tevékenységünkben figyelembe kell vennünk, kibontakozik-e közéletünkben a demokratizálódás folyamata, megindul-e a helyi érdekek kifejezését, érvényesítését lehetővé tevő kisközösségek szerveződése. A művelődésre ható társadalmi folyamatok alakulása nem kis mértékben - mint azt a bevezetőben kifejtettük -, függ a tár sadalom műveltségi szintjétől, amit a társadalom szocializációs intézményei kisebb-nagyobb hatásfokkal, a maguk sajátos eszközeivel befolyásolhatnak. A család elsőrendű, döntő jelentőségű a kulturális értékek átörökítésében; a családi szokások, minták igen tartósan élnek tovább az újabb nemzedékekben. Társadalmunkban fokozódott az iskola szerepe a munkamegosztásban elfoglalt hely,a társadalmi pozíció, a mobilitási esélyek kijelölésében, s egyszersmind felelőssége a kulturális egyenlőtlenségek konzerválásában. Az oktatási rendszer eddig nem tudta elérni a hátránnyal kezdők felzárkóztatását, az egyenlőségre törekvés inkább lefelé nivelláló következményekkel járt. 94
