A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
Egyik oldalról elmondható, hogy társadalmi méretekben bővült, illetve módosult az egyéni szereplehetőségek köre. szaporodtak a betöltésükkel járó elvárások, az egyén társadalmi praxisát érintő kihívások, a gyorsan változó és ellentmondásokkal teli környezetben való eligazodás és alkalmazkodás követelményei, fokozva a megismerés a tájékozódás igényét, az információforrások iránti szükségletet. Motiváló tényező napjainkban az értékek átrendeződését kísérő pragmatizmus, célracionalizmus terjedése is, ami annak következménye, hogy társadalmunkban egyik legfontosabb céllá az elért vagy elérhető anyagi jólét megőrzése, illetve megteremtése vált. A másik oldalról nem hagyható figyelmen kívül, hogy a húszas évek végétől radikálisan csökkenő beszerzési keretek miatt visszafogott szerzeményezés - 1929-ben még 120 000 pengővel rendelkeztek a fiókok, 1934-ben 123 120 pengővel gazdálkodhatott a központi könyvtár és a hálózat együttesen, ami az előbbi prioritásával valósult meg - éppen az ismeretközlő művek rovására történt /1929-ben az éves gyarapodásnak még 31,0, 1934-ben már csak 17,7%-át tette ki, 1984-ben pedig 51,6% volt/.^ Az állomány jellegének megoszlására vonatkozóan ötven évvel ezelőtti nyilvántartásunk nincs /1984-ben az ismeretközlő irodalom aránya 50,5%/, de a gyarapítási gyakorlat alapján mégis feltételezhetjük, hogy a két felmérés időpontjában fordított módon, de egyaránt hiányzott az egyensúly az igények és a gyűjtemények összetétele között. 1934-hez képest 1984-ben valamennyi foglalkozási csoport kölcsönzésében magasabb arányt képvisel az ismeretközlő irodalom. Ezt - annyiban, és olyan értelemben, hogy az ismeretközlő irodalom feldolgozása mindenképpen szellemi erőfeszítést, aktív beállítódást feltételez - pozitív vonásként, minőségi különbségként, egy szakszerűbb, sokoldalúbb olvasási kultúra kialakulásaként kell értékelnünk /4. sz. tábla/. 4. sz.tábla A kölcsönzött dokumentumok jellegének százalékos megoszlása foglalkozás szerint Év A kölcsönzött dokumentum jellege Foglalkozás 1934 1984 ismeretközlő szépirodalom irodalom összesen ismeretközlő irodalom szépirodalom összesen fizikai munkás 24,2 75,8 100,0 34,7 65,3 100,0 szellemi foglalkozású 21,7 78,3 100,0 40,0 60,0 100,0 iparos, kereskedő/kisáruter- melő 21,7 78,3 100,0 10,3 89,7 100,0 nyugdíjas 18,7 81,3 100,0 24,9 75,1 100,0 tanonc/szakmunkástanuló 28,4 71,6 100,0 47,9 52,1 100,0 középiskolás 30,4 69,6 100,0 39,7 60,3 100,0 főiskolás/egyetemista 27,3 72,7 100,0 51,4 48,6 100,0 háztartásbeli 13,5 86,5 100,0 35,8 64,2 100,0 ígyéb 14,9 85,1 100,0 Mindkét esetben a tanulók kölcsönzéseiben szerepel legnagyobb arányban az ismeretközlő irodalom, az oktatásban való részvétel - úgy látszik - jobban inspirál könyvtárainkból való információszerzésre, mint a munkavégzés, vagy a szabadidő eltöltése. Szembetűnő az egyetemisták, főiskolások csoportja közötti jelentős különbség. 1934-ben a középiskolásoktól is kevesebb ismeretközlő könyvet vittek el, ma viszont náluk fordul elő legmagasabb, kiemelkedően nagy százalékban. Az okokat keresve többféle magyarázat kínálkozik. A két világháború között főleg a felsőbb osztályok gyermekei kerültek felsőoktatási intézményekbe, akiknek minden bizonnyal nagyobb saját könyvgyűjteményük volt, mint más rétegeknek. Az egyre rosszabb feltételekkel - csökkenő választék, példányszám - működő fiókok mellett más olvasmánybeszerzési forrásra is kényszerülve, akkor, elképzelhetően, minőségi-funkcionális, ma pedig inkább mennyiségi munkamegosztás alakult ki az egyetemi, főiskolai hallgatók könyvtárhasználatában. További figyelemre méltó különbség még, hogy ötven évvel ezelőtt a fizikai munkások, most pedig a szellemi foglalkozásúak kölcsönöztek nagyobb arányban ismeretközlő irodalmat. Az 1984-es adatok részletesebb bontása szerint: a diplomás értelmiség 48,0, a szakalkalmazottak 44,8, az adminisztratív dolgozók 29,7%-ban7 A nyugdíjasok körében az értelmiségi, egyéb szellemi, fizikai inaktív sorrendjében ez az arány: 29,3%, 25,4%, 21,1%. 78
