A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
A fizikai munkásoknál a szakképzettség önmagában nem jelenti az ismeretközlő irodalom gyakoribb választását, a szakmunkásoknál 33,3, a betanított és segédmunkásoknál 37,5%-ban fordul elő. Utóbbiak között nagyobb a magasabb iskolai végzettségűek aránya, akik anyagi okokból, a több szabadidő, a jobb munkaidő-beosztás vagy egyéb személyes körülmény miatt ideiglenesen vagy véglegesen fölhagytak az eredeti végzettségüknek megfelelő pályával, s így mintánk viszonylag kis számú csoportjában esetükben a beosztástól független tényezők jobban érvényesíthetik hatásukat. Ezen kívül, a fizikai munkások közötti különbségben egyre nagyobb szerepe van számos olyan jellemzőnek /melyik népgazdasági ágban foglalkoztatottak, mi a konkrétan végzett munka tartalma.../, amelyeket vizsgálatunkban nem tudtunk figyelembe venni. Az ismeretközlő irodalom kölcsönzésének átlaga körüli szóródás magasabb az 1984-es minta foglalkozási csoportjai között, ami arra utal, hogy differenciáltabb, erősebben tagolt a könyvtár olvasótársadalma, mint ötven évvel ezelőtt volt. 1984-ben a kölcsönzött ismeretközlő irodalom 7,5%-a tudományos szintű munka. /Szakkönyv 31,2%, népszerű ismeretterjesztő irodalom 45,3%, egyéb 16,0%./® Ez önmagában - összehasonlítást ebben a vonatkozásban nem tudunk tenni - nem kevés, tekintve, hogy a könyvtári ellátásban, az állomány alakításában eleve számolunk a főváros szakkönyvtáraival, s hogy a tudományos szintű irodalom elsősorban a prézensz, nem kölcsönözhető gyűjteményben található. Elgondolkodtató azonban az az óriási különbség, ami az egyetemisták, főiskolások és az értelmiség olvasmányszerkezetének minőségében tapasztalható /5.sz. tábla/. 5. sz. tábla Az ismeretközlő irodalom közlési szintjének százalékos megoszlása foglalkozás szerint /1984/ Г Szint tudományos szintű szakkönyv népszerű ismeretterjesztő egyéb összesen Foglalkozás fizikai munkás 3,7 25,7 58,7 11,9 100,0 egyéb szellemi 8,6 30,4 44,7 163 100,0 értelmiségi 9,4 40,8 31,4 18,4 100,0 nyugdíjas 1,7 17,8 53,6 26,9 100,0 szakmunkástanuló 5,9 23,9 68,7 1,5 100,0 középiskolás 8,7 40,7 40,7 9,9 100,0 egyetemista, főiskolás 29,3 44,7 14,0 12,0 100,0 Mivel a felsőoktatási intézmények hallgatói elsősorban tanulmányaikhoz választanak olvasmányokat, úgy tetszik, a könyvtár felkészültebb az ilyen típusú, permanensen ismétlődő magasabb színvonalú szakirodalmi igény kielégítésére, mint az egyéb motivációkon alapuló, „kiszámíthatatlanabb” kérések teljesítésére. Feltehetően ennek következménye, hogy az értelmiség közel harmada nem találta megfelelőnek könyvtáraink állományának választékát. Az 1934-ben alkalmazott elemzési szempontokhoz igazodva megnéztük, mennyiben befolyásolta a kölcsönzők neme az elvitt dokumentumok összetételét /6. sz. tábla/. 6.sz.tábla A kölcsönzött dokumentumok jellegének százalékos megoszlása nemek szerint Év 1934 1984 A kölcsönzött dokuismeretközszépirodaösszesen ismeretközszépirodaösszesen mentum jellege lő irodalom lom lő irodalom lom Nem férfi 27,0 73,0 100,0 38,5 61,5 100,0 nő 16,5 83,6 100,0 33,0 67,0 100,0 A férfiak 1984-ben is több ismeretközlő irodalmat kölcsönöztek, de jóval kisebb, mintegy a felére csökkent a különbség a nemek között, ami nyilvánvalóan a nők életmódjának, képzettségének változásából adódik. 79
