A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
A férfiak aránya 16 százalékponttal lett kevesebb /59,7% helyett 43,7%/. Ez nyilván a nők megváltozott társadalmi helyzetének, a két nem iskolai végzettsége közötti különbség csökkenésének következménye. Ma alacsonyabb a férfiak részesedése a népességen belüli hányaduknál /ami 46,9%/, de sokkal kisebb mértékben, mint a nőké volt az első vizsgálat idején /54,3% a népességből és 30,3% a beiratkozott olvasókból/. Ehhez hozzátehetjük, hogy 1964-hez képest is emelkedett /54,5%-ról 56,3%-ra/ a nők aránya, ami arra figyelmeztet, hogy bár a férfiak iskolázottsági szintje még mindig magasabb, mint a nőké, a két nem életmódja, olvasási szokásai közötti eltérésből adódóan is csökken a férfiak könyvtárlátogatási aktivitása. E néhány, mindkét mintában ismert társadalmi, demográfiai tényező lényegesen másként rétegzi a köcsönzőket, ennek figyelembevételével kell a kölcsönzött dokumentumok szerkezetét összehasonlítanunk, adatainkat értelmeznünk. E meglehetősen kevés információt kiegészítendő, megpróbáltuk fölvázolni a könyvtárak társadalmi környezetét; ki is lehetett az olvasó ötven évvel ezelőtt, s mit jelent az eltelt öt évtized a ma olvasója szempontjából. A harmincas években a fiókhálózat 12 könyvtárából 9 körzete kispolgárság lakta városrész volt, elsősorban ők jelentették a könyvtárhasználókat, írja Szilágyi János egyik történeti munkájában. A kispolgárságot, sztereotípiákban gondolkodva sokan még ma is sommásan az „úri középosztály” ideológiáját, életmódját, értékrendjét követő rétegként kezelik. Valójában a feudális elemekkel terhelt tőkés fejlődés következtében kialakult kettős társadalmi struktúra erősen differenciálta a kispolgárságot. Nagy volt a különbség tényleges társadalmi pozíciójuk és osztályhelyzetük között. Származását, létfeltételét, mentalitását illetően rendkívül heterogén e csoport összetétele. Művelődéshez való viszonyában is igen nagy lehetett az eltérés a nemesi-dzsentri életvitel ideáljához igazodó jómódú, felfelé törekvő, vagy legalább az „úriság” látszatát fenntartani akaró, és a félproletár sorban élő szakképzetlen alkalmazotti réteg között, de a különböző státuszú és presztízsű szakértelmiségen belül is. A kispolgárság mely csoportjai, milyen indíttatásból iratkozhattak be a fiókkönyvtárakba? A Fővárosi Könyvtár tagjaiból a szabadfoglalkozásúak 39, a főiskolai hallgatók 36 százaléka a központi könyvtárat látogatta, 46 egyetemi tanárból csak tíz járt a hálózat egységeiben, míg a tanárok, tanítók 74, a tisztviselők 76 százaléka a fiókokból kölcsönzött.'* Feltételezzük, hogy a tudományos érdeklődésű, illetve a sznobságra hajlamos polgárok nem a szerényebb ellátottságú népkönyvtárakat keresték fel, hanem inkább a szak- és a magán-kölcsönkönyvtárakat használták. A fiókok olvasói pedig a kisegzisztenciák, a munkássággal azonos körülmények között élő iparosok, kereskedők, hivatalnokok, a gazdasági világválság idején nehéz helyzetű értelmiségiek és hozzátartozóik lehettek. Az utóbbi évtizedekben lezajlott homogenizálódási folyamat következtében közeledtek egymáshoz a társadalmi osztályok, rétegek. Ugyanakkor a társadalmi státuszt kijelölő mechanizmusok - egyenlőtlen /jövedelemszerzési, érdekérvényesítési, művelődési.../ esélyeket teremtve a népesség egyes csoportjai számára - új típusú differenciálódáshoz vezettek. A munkamegosztásban elfoglalt hely veszített a művelődési szokásokat meghatározó erejéből; egy-egy foglalkozási kategóriába való tartozás igen eltérő kulturális tradícióval járhat együtt. A tömeges egyéni mobilitással átalakult új társadalom- szerkezetben ugyanis az egyes társadalmi rétegek értékei, normái egymással keveredve megnehezítették az adott réteghez való asszimilálódást, hosszabb távra instabilizálva egyes csoportok életmódját. Hasonló következményei lehetnek a foglalkozás- szerkezet változását kísérő átrendeződésnek is /csökkent a mezőgazdasági fizikaiak, a munkások, nőtt a szellemi foglalkozásúak száma/. így 1934 viszonylag homogénnek tűnő olvasóközönségéhez viszonyítva 1984-ben az egyes foglalkozási csoportok között /és a csoportokon belül is/ nagyobb különbségek várhatóak. A kölcsönzött dokumentumok összetételének elemzése Folyamatosan, de lassan emelkedő tendenciát mutat az ismeretközlő irodalom kölcsönzése a szépirodalmi művek túlsúlya mellett /3.sz. tábla/. Az arányeltolódáshoz - ismereteink, adataink szerint - mind a kereslet, mind a kínálat alakulása hozzájárult. 3.sz.tábla A kölcsönzött dokumentumok összetétele jellegük szerint Év 1934 1964 1984 A kölcsönzött dokumentumok jellege db % db % db % ismeretközlő irodalom 3 955 23,6 8161 29,9 2 569 35,2 szépirodalom 12 773 76,4 18 608 70,1 4 724 64,8 összesen 16 728 100,0 26 769 100,0 7 293 100,0 77
