A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Klinda Mária: Kéziratok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában
KÉZIRATOK A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYÁBAN A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak nyolcvan éves fennállása alatt soha nem volt és a mai napig sincs önálló kézirattára, de állományában a könyvek közé sorolva mintegy ezer kézirat található. E kéziratok többnyire különgyűjteményekben nyertek elhelyezést: elsősorban a Budapest gyűjteményben és a 09-es ritkaságtárban, valamint a Szüry-gyűjteményben és a 01, 02 jelű könyvészeti gyűjteményekben. Ezen kívül a könyvtár kisnyomtatványai között is rejlenek eddig még fel nem tárt kéziratos dokumentumok. A kéziratok könyvtárunkban nemcsak raktárilag nincsenek elkülönítve, de önálló katalógus vagy külön leltárnapló hiányában hosszú ideig áttekintésükre sem volt lehetőség. Kézirataink számát illetően is csupán becslésre voltunk utalva. A kéziratos állomány áttekintésére az első kísérlet az ötvenes évek végén történt, az akkori Budapest- és Különgyűj- temények osztályának a keretében. Az osztály kezelésébe tartozó különgyűjteményekből ekkor Körtéi Júlia gyűjtötte össze а В és 09 jelzetű kéziratokat. Az ő összeállítása szolgált alapul J. Hajdú Helga kéziratos munkájának: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár válogatott kéziratainak leíró katalógusa. 1. Forrásanyag. Eredeti dokumentumok és másolatok. (Időrendben.) 2. Tanulmányok, adatgyűjtések, bibliográfiák, katalógusok. (Betűrendben.) [Bp. 1964.] A 241 kézirat leírását nyújtó gépiratos katalógus — mely ismeretlen okból sajnálatosan befejezetlen maradt — mindmáig az egyetlen segédlet kézirataink módszeres áttekintésében. A tartalmi jellemzést és kiegészítő bibliográfiai adatokat is közlő leírások példaként szolgálnak a jövőbeni feltáráshoz1. A valamennyi kéziratunkra kiterjedő számbavétel jóval később, a könyvtár régi nyomtatványainak feltárásával párhuzamosan vette kezdetét. E munka során a szolgálati betűrendes katalógusból kigyűjtöttük a kéziratoki rövidített, leírását és a jelzetek sorrendjében állítottuk fel. így készült el 1983-ban a kéziratok helyszám szerinti nyilvántartása, amely azonban csupán alapja lehet a további, rendszerező feltárásnak.2 Dolgozatunk elsősorban e nyilvántartásra, valamint évkönyveink híradásaira támaszkodva próbálja meg áttekinteni kézirataink megoszlását és felvázolni a kéziratgyűjtés alakulását könyvtárunkban. Az így kialakított kép bizonyára több részletében pontatlan és szükségszerűen szubjektív. Mégis, úgy véljük, bármily vázlatos ismertetés is hiányt pótol és alapja lehet későbbi kiegészítő, elmélyültebb elemzéseknek. Gyüjteményenkénti megoszlás. Kézirataink többsége a Budapest gyűjteményben áll, amely gyűjtemény kezdettől fogva törekedett a főváros történetére vonatkozó dokumentumok széles körű gyűjtésére, nemcsak nyomtatott, de kéziratos formában is. 1986 elején 570 kéziratot vettünk számba a Budapest gyűjtemény anyagában. Ezt követi a nem különgyűj- teményben elhelyezett kéziratjellegű dokumentumok 280-as száma, ami nagyrészt az ugyancsak kéziratnak számítandó 1948 előtti kőnyomatok még nem is teljesen befejezett regisztrálásából adódik.3 09-es gyűjteményünkben 100, a Szüry-gyűjte- ményben 22, 01-es és 02-es gyűjteményünkben pedig összesen 20 kéziratféleségről van tudomásunk. (Az egy jelzeten álló többkötetes kéziratokat is egy egységnek tekintjük.) A kéziratok keletkezési ideje szerint legrégibb kézirataink jól áttekinthetők Hajdú Helga katalógusának első, időrendi kötetéből. A kódexek korából, 1550 előtti időkből mindössze három kéziratunk van: a 15. és 16. század fordulóján keletkezett olasz nyelvű Zichy-kódex és a Budai jogkönyv úgynevezett harmadik kézirata (16. század eleji másolat), valamint II. Lajos királyunk egy 1521-ben kelt levelének egykorú másolata. A század második feléből való két kéziratunk: a Körmöcbányái ötvösök céhkönyve, amelyet a 16. század végén kezdtek el vezetni és Christophorus Bruschius emlékkönyve 1599— 1601-ből. A 17. századból 15, a 18. századból 58 kéziratot vettünk számba. 1800 és 1849 között 88, a század második feléből! 93, 1900 és 1945 között 170 kéziratot számláltunk meg nyilvántartásunkban, míg a maradék mintegy félezer darab már 1945 után keletkezett. A nyelv szerinti megoszlásban a magyar nyelvűek vezetnek: számuk közel 800. A többi: német 66, német-magyar nyelvű 8, latin 30, latin-magyar és latin-német összesen 17, olasz 12, francia 10, angol 7, a maradék 1—1 újgörög vagy görög-német, 1 perzsa és néhány három- és többnyelvű kézirat. Jellegük szerint nem készítettünk kimutatást kézirataink megoszlásáról. Az autográfiák, eredeti és egykorú kéziratok és másolatok mellett viszonylag nagy számban fordulnak elő gépiratok (mintegy 400) és kőnyomatok (közel 300). Az utóbbiak száma feltehetően több, mint amennyiről eddig tudunk, mert a számbavétel első szakaszában erre a szempontra még nem 89
