A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Bertalan Béla - Gujgiczer Imréné: Képzés és továbbképzés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁRBAN A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár oktatási, képzési és továbbképzési tevékenységéről átfogó elemzés a FSZEK 1968-69. évi évkönyvében jelent meg utoljára! Az azótal eltelt időszakban a könyvtár strukturális változásával is összefüggő személyzeti munka, a másfajta oktatási, képzési és továbbképzési célok és feladatok indokolják azt a szándékunkat, hogy az évkönyv hasábjain ismét jelentkezzünk. Nem az elmúlt időszakról adunk számot, mert megtettük azt éves jelentéseinkben. Úgy gondoltuk, az újabb tervidőszak elején szükséges felmérni jelenlegi helyzetünket, eredményeinket, folyamatban lévő, még elvégzendő feladatainkat, tapasztalatainkat, problémáinkat azért is, hogy reális célokat tűzhessünk magunk elé. Mindezt pedig nem tehetjük meg anélkül, hogy képet ne adnánk az oktatás, a képzés és továbbképzés helyzetéről 1985-ben. A számbavételt a konfliktust okozó kérdések sorával kezdjük. Vajon meddig tudja egy munkahely vállalni dolgozói alapképzését anélkül, hogy ez a munka rovására menjen? Hogyan, hány ember számára lehet emellett azt a lehetőséget megadni, hogy szervezett formában képezzék tovább magukat? Lehet-e tartósan úgy dolgozni egy intézményben, - ahol a szolgáltatások köre egyre differenciáltabb - hogy tudomásul vesszük az ismeretek erkölcsi kopását, vagy rábízzuk a könyvtárosra, hogy kevés szabadidejében készüljön fel napi munkájára? Mit lehet tenni, ha a felsőfokon képzettek jelentős része egyszakos könyvtáros: ha nem tanul vagy nem tanult meg egy idegen nyelvet sem? Naponta felmerülő kérdések, amelyekre nincs megfelelő válasz. E pillanatban döntéseinket két dolog határozza meg: 1. ) Hol tudjuk továbbképeztetni munkatársainkat? 2. ) Kiket tudunk továbbképzésre küldeni? Az ismeretekkel lépést tartó specializáló tanfolyamok túlnyomó részét a KMK szervezi, az újabb képesítési fokozatot adó kiegészítő képzést a tanszékek. Keressük a megfelelő válaszokat, mert a káderutánpótlás kiválasztását és felkészítését csak a jó színvonalú folyamatos továbbképzés biztosítása mellett tudjuk felelősen végezni. A helyzetet ezért a valóságnak megfelelően próbáltuk elemezni, nem aszerint, amilyennek véljük vagy reméljük. Sorra vettük a kérdésekre adható válaszokat, természetesen könyvtárunk helyzetének tükrében. A központi könyvtárban a vezető beosztású dolgozók 94,4 %-a rendelkezik felsőfokú, illetve 77,7 %-a szakmai végzettséggel. A tudományos munkatársaknál ez az arány 100 %, illetve 76.2 %: Az egyéb beosztású munkatársak 52,7%-a végzett felsőfok kú intézményben,34,7% könyvtár szakon. 29,1%-uk középfokú, 9,7%-uk' lalapfokú képesítést szerzett. A kerületi hálózatban valamennyi vezető beosztásban lévő munkatársunknak felsőfokú iskolai végzettsége van. A beosztott könyvtárosok 59,5 %-a rendelkezik felsőfokú, 38,6 %-a középfokú végzettséggel. Szakmai végzettség szempontjából: a vezető beosztású dolgozók 84,6 %-ának, a beosztott könyvtárosok 43,7 %-ának van felsőfokú végzettsége, ez az összes könyvtáros 48,7 %-a. Az országos arány így alakult 1984-ben: Hétezer főfoglalkozású könyvtáros közül 12,5 % rendelkezik egyetemi szakvégzettséggel, 32 % főiskolaival, 27,5 % könyvtárkezelő, illetve középfokú szakvégzettségű, 28 %-ának pedig nincs szakképzettsége. A könyvtárban 472 szakalkalmazott státusz van, a vizsgált időszakban (1985 ) 427 munkatárs dolgozott ilyen minőségben. A kívánatos végzettség szerinti igény: 280 felsőfokú, 104 középfokú,és 95 képesítés nélküli munkatárs. A ténylegesen dolgozók végzettsége: 280 felsőfokú, 71 középfokú, 76 képesítés nélküli. A számok alapján úgy tűnhet, hogy a felsőfokú végzettséggel nincs probléma, csak a középfokon végzettek és a képesítés nélküliek hiányoznak. Ez azonban csak látszólagos. Az adatok - egy állapotot rögzítve - nem fedik a teljes foglalkoztatottság biztosításának gondjait. A felsőfokú képzettségűek egy része ugyanis csak addig marad nálunk, míg kivárja, megtalálja a számára megfelelő helyet. Az általunk taníttatott dolgozók körében is elég magas a fluktuáció. 1980-85 között pl. 57-en léptek ki, 16-an tanulmányaik folytatása közben, 10-en a végzés évében, 18-an a diplomaszerzést követő 3 éven belül kerestek más munkahelyet. Szándékukon nem változtatott az sem, hogy a tanulmányi szerződésben foglaltaknak megfelelően visszafizettettük a költségek jelentős részét. A munkaerőellátásban számolnunk kell a hiányzó GYES-en lévőkkel is. Káderutánpótlási tervünk szerint a VII. ötéves tervidőszakban 25 olyan vezető munkatárs, illetve főmunkatárs megy nyugdíjba, akiknek helyét egyetemet végzett szakemberekkel kell betölteni. Az utánpótlásnál számításba jövő könyvtárosok közül 17-nek nincs egyetemi végzettsége. Ha összevetjük a végzettségi mutatókat A könyvtári és információs intézményi munkakörök képesítési követelményei c. 55
