A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1981-1982
Fasang Márta: A FSZEK zenei ismeretteijesztő munkája a Bartók és Kodály centenárium éveiben
2. Csoportos foglalkozások Bármennyire látványosak, hatékonyak, élményekben gazdagok voltak a fent említett előadások köré csoportosított rendezvények, vagy hangversenyek, az ismeretterjesztő munka érdemi része, súlypontja a csoportos foglalkozások keretében folyt. A zenei részlegekben nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is biztosították a műhelymunkát. A rendelkezésre álló gazdag lemezgyűjtemény segítségével készültek fel például egyes szocialista brigádok a színvonalas Bartók műveltségi versenyre a 12-es könyvtárban. A 3-as könyvtár zenei részlegének munkatársai pedig megszerezték a Rádió Bartók-évre kiadott program- füzetét. Az olvasók ebből kiválasztották a Dupla vagy semmi című versenysorozatot, meghallgatták, megtárgyalták a fordulók anyagát. Az olvasók közül ketten részt vettek a versenyben. Felkészítésükben a könyvtárosok messzemenő segítséget nyújtottak. Mindkét versenyző szép eredménnyel szerepelt, egyikük meg is nyerte a műveltségi versenyt. A könyvtárosok mindkettőjükkel készítettek riportot, melyet hangszalagra rögzítettek. Ilyen módon sok személyes élményt, versenytapasztalatot őriztek meg az elkövetkezendő műveltségi versenyekre. Ha a számadatokat is figyelembe vesszük, kitűnik, hogy a legnagyobb gyermektömegek a csoportos foglalkozásokon vettek részt. Kodály zenepedagógiai elveihez híven már az óvodásoknak is szerveztek programot a 27-es könyvtár munkatársai. Játékos formában foglalkoztak Kodály gyermekeknek írt műveivel. A kicsik nemcsak a játékot, hanem a lemezhallgatást is élvezték. Az iskolásokkal folytatott csoportos foglalkozások számtalan változatban zajlottak. Minden könyvtáros alkalmazkodott az iskolák igényeihez. A napközisek számára tartott foglalkozásokon a játékos elem dominált. Pl. a 12-es könyvtárban levetítették a Fából faragott királyfit, a 3-as, 3/1-esben pedig bábfigurákkal játszották el a történetet. A zenéből kiemeltek karakterisztikus részleteket, melyeket a kicsinyek hamar megjegyeztek. Felismerték a fabáb táncát, az „ébredés” zenéjét, a patak megelevenedésének motívumát. A Kodály foglalkozásokon a Háry Jánost dolgozták fel hasonló módszerekkel. A közkedvelt Kitrákotty című humoros mesét is sok helyen eljátszották, elénekelték. Az ilyen játékos foglalkozásnak a gyerekek mindenütt örültek, s könnyen emlékezetükbe vésték a zenét. A játékon kívül mindenhol hallgattak lemezt s szívesen vettek részt könnyű, zenés fejtörőben. A gyermekkönyvtárak speciális profilja: a könyvtárban való tájékozódás gyakoroltatása, a lexikonok, kézikönyvek használásának ta- nítgatása nem hiányzott a legkisebbeknél sem. Az osztályfőnökök, magyartanárok, az úttörővezetők mindenütt kértek olyan témacsoportosítást, főleg a magasabb osztályokban, melyben föltárultak az adott mű történelmi, irodalmi, társadalmi vonatkozásai is. Az igényeknek megfelelően sok könyvtárban kiaknázták a zene-irodalom-képzőművészet, népdal-népművészet, földrajz-történelem közti összefüggést. Sok részlegben együtt tárgyalták Bartókot, József Attilát, Balázs Bélát, a Cantata profana balladáját a megfelelő történelmi, társadalmi háttérrel. A Páva variációk, Fölszállott a páva című Kodály-művek az Ady költészetével való összevetésre adtak alkalmat. Kifejezetten erről a témáról tartott csoportos foglalkozást a 7/3-as fiókkönyvtár. Ugyancsak itt méltatta a könyvtáros Kodály zenepedagógiai koncepcióját, melyet világszerte követnek. A 25/3-as könyvtár ünnepi foglalkozásának témája Kodály Erdélyben folytatott népdalgyűjtő körútja volt. A Hegyi éjszakák és a Székely keserves meghallgatása mellett bemutatásra került a Székelyföld gazdag népművészete és népköltészete is. Az énektanárok a tananyagot kiegészítő könyvtári órák szorgalmazásán kívül vetélkedők szervezését és lebonyolítását kérték a könyvtárosoktól. A gyerekek örömteli érdeklődéssel vettek részt a felkészüléseken és a vetélkedőkön. Játszva szereztek komoly tájékozottságot. Új ismereteiket a kerületi versenyeken gyümölcsöztethették, melyeket a Magyar Úttörők Szövetsége hirdetett meg a centenáriumok alkalmából. E nagyszabású versenyek nyitányának tekinthetők az egyes részlegekben folyó vetélkedők. Ezeken átfogó képet kaptak a zeneszerzők életútjáról, gyakorolhatták a zenei részletek gyors felismerését, kellő ismeretet és versenyrutint szerezhettek a gyerekek. A kérdésekben helyet kaptak a legfontosabb történelmi, társadalmi, földrajzi, irodalmi, képzőművészeti vonatkozások is. Ilyen jellegű előkészítő vetélkedők zajlottak le többek között a 3., 3/1., 3/2., 2-es, 12-es könyvtárakban. A más típusú vetélkedők közül kiemeljük a 6-os könyvtár rendezvényét, melynek érdekessége az volt, hogy több forduló előzte meg a döntőt. Ezen két iskola legjobbjai mérték össze tudásukat. Az utolsó forduló komoly próbatétel elé állította a versenyzőket. Kottaolvasási feladattól kezdve Kodály életrajzának, életművének pontos ismeretéig a kevésbé ismert művek felismerése is szerepelt a verseny programban. Igényes népdalok szép előadásával is szerezhettek pontot a gyerekek. A zsűrizés feladatát a XI. kerületi zeneiskola tanárai vállalták. A versenyzők igen jól szerepeltek. Nemcsak komoly ismeretanyagról, hanem kitűnő kottaolvasó és éneklő készségükről is tanúságot tettek. Károlyi Pál zeneszerző, a zsűri elnöke meleg szavakkal méltatta a verseny színvonalát és a gyermekek lelkesedését. A 6-os könyvtár az előző évben a Bartók műveltségi versenyt is megszervezte az itt leírt szempontok alapján. A 37-es könyvtár gyermekrészlegében hasonló módszerrel rendezték meg a vetélkedőt. A vetélkedők nagy eredménye többek között az volt, hogy igen sok gyermekben felébredt a komoly zene iránti érdeklődés, szeretet. 83
