A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1981-1982

Fasang Márta: A FSZEK zenei ismeretteijesztő munkája a Bartók és Kodály centenárium éveiben

3. Hangversenyek Az ünnepi megemlékezések kellemes színfoltjai voltak a hangversenyek. Nemcsak hivatásos művészek tolmácsolásában hangzottak fel Bartók, Ш. Kodály művei. A zenét tanuló gyerekek tekintélyes tömegét is bevonták a könyvtárosok a hangver­senyeken való közreműködésbe. A reprezentatív koncertek közül megemlítjük a 3-as könyvtárnak a BMK-val közösen szervezett hangversenyét, melyen a Debreceni Leánykar Bartók kórusműveit szólaltatta meg. Előadásuk nagy élményt nyújtott a hallgatóságnak. Hivatásos művészek közreműködésével szervezte meg a FSZEK Zenei Gyűjteménye is nagysikerű Kodály emlékhangverse­nyét. Kiss Anna énekművész Becht Erika zongoraművész kíséretében Kodály leghíresebb népdalfeldolgozásai közül adott elő néhány remekművet. A művészileg magas színvonalú, szuggesztív előadás méltó volt Kodály emlékéhez. A koncert ünnepi fé­nyét Farkas Ferenc zeneszerző jelenléte is emelte. A véletlen folytán éppen aznap ünnepelte 77. születésnapját. Az előadómű­vészek értesülve erről az eseményről, az ő egyik művével is megörvendeztették a lelkes, hálás közönséget. Nemcsak a zeneszer­zőt köszöntötték művének tolmácsolásával; egyúttal felvillantották Kodály művész-nevelő arcát is. Farkas Ferenc ugyanis a Kodály tanítványok első nagy nemzedékéhez tartozik. Munkásságában folytatódik Kodály művészete. Nagy hatású zenés-irodalmi előadások hangzottak el a 37/3-as könyvtár szervezésében mindkét centenárium alkalmából. A Bartók-évben adott műsor címe: „Csak tiszta forrásból”. Létay Klára előadóművész Illyés Gyula Bartók c. költeményét és a Cantata profanát szentelte a zeneszerző emlékének. Megszólaltatta Bartók önvallomásainak jellemző részleteit is. A zenei mű­sorban elhangzott Bartók szinte minden könnyebb, közismertebb műve. (Pl. Román táncok, Három csíkmegyei népdal, Este a székelyeknél, azután részletek a Mikrokozmosz, illetve a Gyermekeknek c. sorozatból gitár-fuvola átiratban.) Több népdal- feldolgozás is szerepelt a zeneművészek műsorában. A Kodály-emlékműsor címe: Visszatekintés. Ezen Létay Klára jól összeválogatott szemelvényeket olvasott fel Kodály írá­saiból. A Bartók-emlékműsoron már említett hangszerösszeállításban felcsendültek a Bicinia Hungarica darabjai, az Epigram­mák, valamint népdalok az énekes szólista közreműködésével. Közel 400 tanuló vett részt ezeken a szórakozást, gazdag isme­retet és művészi élményt egyaránt nyújtó rendezvényeken. A gyermekek nemcsak a könyvtárosok rendezésében szervezett koncerteken vettek részt, hanem látogatták a Galériában rendszeresített „Hangverseny délidőben” c. sorozat előadásait is. Ilyen hangversenyen vett részt többek között a 6-os könyvtár gyermekrészlegét látogató énekszakkör. Sikeresek voltak a gyermekek által előadott hangversenyek is. A 6-os könyvtárban 50 fős közönség előtt a kerületi állami zeneiskola 22 növendéke szerepelt. E szerencsés társulást megvalósították a 7/3-as könyvtárban is, ahol a hangszert tanulók több ízben is pódiumhoz jutottak, hol a könyvtárban, hol a Bartók Emlékházban. Műsorukon túlnyomó részben Bartók-, Kodály-művek szerepeltek. Az 1-es gyermekkönyvtárban a Bartók-évben a VI. kerületi Bartók-verseny döntőjének nyertes énekkara rendezte meg ün­nepi műsorát. A vendéglátók szerepét a Labda utcai iskola tanulói vállalták, vendégként a Lovag utcai és a Népköztársaság úti iskolák növendékei vettek részt a kórushangversenyen, mely játékos kívánságműsorral végződött. Ez abból állt, hogy a gyerekek cédulákra írták kedvenc népdalaikat s a kisorsolt dalokat közösen énekelték. A gyermekkoncertek szereplőinek aktivitását a könyvtárosok általában könyvvel jutalmazták. A 7/3-as könyvtárosa ráadá­sul elvitte a gyerekcsoportot a BTM-be a Kodály-emlékkiállítás megnyitására. Itt hallhatták Keresztury Dezső gyönyörű meg­nyitóját, a veszprémi Zenei Általános Iskola nemzetközi hírnévnek örvendő kórusát és láthatták Kodály Zoltánnét, valamint ifj. Bartók Bélát is. Olyanfajta esemény volt ez a látogatás a gyermekek életében, melyre öregkorukban is szívesen emlékeznek majd. 4. Képzőművészeti pályázat A 25/4-es könyvtár, valamint a 7/3-as egyaránt meghirdette a képzőművészeti pályázatot is a centenáriumok alkalmából. Az előbbiben Kodály: Hegyi éjszakák című művét ábrázolták a festészet formanyelvén. A 7/3-as könyvtárban is készültek festmények, rajzok, sőt egyéb képzőművészeti alkotások (kerámia, szobor, tűzzománc képek). Bartók színpadi műveinek, a Cantata profanának, Kodály Páva-variációinak a témáját, mondanivalóját fejezték ki a gyermekek a képzőművészet eszkö­zeivel. Mind minőség, mind mennyiség tekintetében nagyon eredményes volt ez a pályázat. Mindkét alkalommal rendezett ki­állításon szebbnél szebb alkotásokban gyönyörködhettek a nézők. Habár nem áll módunkban valamennyi könyvtárunk minden egyes rendezvényéről számot adnunk, az itt felsorolt progra­mok bizonyítják a FSZEK gondos, áldozatos, eredményes munkáját. A könyvtárosok segítségével felnőttek, gyermekek széles tömegei kerültek Bartók és Kodály emberi, művészi nagyságának vonzáskörébe. Hitet, reményt keltett az a tapasztalat, hogy az emberek, főleg a gyermekek ízlése, művészetszeretete, szépért, jóért való lelkesedése ápolható, nevelhető, fejleszthető. Ép­pen ezért senki sem tekinti a centenáriumokra való felkészülést ,idénymunkának”, hanem egy céltudatos, ízlésnevelő folya mat nyitányának. Továbbra is kötelezi a könyvtárosokat Bartók, Kodály közös célkitűzése: az igazi művészi zene „tiszta for­rásához” mindenkit elvezetni! Jelszónk továbbra is ez marad: „Legyen a zene mindenkié!” 84 Fasang Márta

Next

/
Thumbnails
Contents