A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1981-1982
Fasang Márta: A FSZEK zenei ismeretteijesztő munkája a Bartók és Kodály centenárium éveiben
A FSZEK ZENEI ISMERETTERJESZTŐ MUNKÁJA A BARTÓK ÉS KODÁLY CENTENÁRIUM ÉVEIBEN Az elmúlt években lezajlott Bartók, Ш. Kodály-centenárium bőséges lehetőséget kínált a FSZEK számára is nagy zeneszerzőink méltó megünneplésére. Az egész könyvtári hálózat arra törekedett, hogy minél szélesebb körben megismertesse és megszerettesse e két zenei világnagyságunk életművét. A Központ legfőképpen a kiállítások nívós megrendezéséhez nyújtott jelentős segítséget. A kapcsolatszervezési és propaganda osztály munkatársai mindkét alkalommal összeállítottak egy-egy dokumentum-gyűjteményt, mely ízlésesen elrendezett, gazdag fotóanyagával eleve biztosította a kiállítások sikerét. Az olvasók minden könyvtárban nyomon követhették Bartók és Kodály képekben ábrázolt életútját, munkásságuk legfőbb mozzanatait. Másik fontos segédeszköz: Benkőné Bartha Hona Bartókról szóló módszertani útmutatója. Erre az összeállításra azért volt szükség, mert a különféle zeneszociológiai felmérésekből kiderült az a sajnálatos tény, hogy Bartók életműve még mindig nem eléggé közismert kultúrtörténeti jelentőségéhez képest. Ezen a hiányosságon próbált segíteni a szerkesztő. Bartók műveit és a róluk szóló ismeretanyagot nehézségi sorrend szerint csoportosította. Tekintettel volt arra, hogy az olvasók háromféle módon viszonyulnak Bartók zenéjéhez. Vannak járatlanok, közepesen jártasak és tájékozottak. Eszerint alkalmazta a művek rendszerezésénél a fokozatosság elvét. Mindegyik zenei alkotást közérthető, könnyen követhető elemzéssel közelítette meg. Ezen kívül összegyűjtötte a Bartóktól származó és a Bartókról szóló jellemző idézeteket, melyekből fóltárult a zeneszerző emberi nagysága; vezéreszméjéért, a népek testvérré válásáért folytatott heroikus küzdelme. Az összeállításban előtérbe kerültek a népdal igazi funkciói. Egyrészt az, hogy őseink kollektív művészetét magas színvonalon reprezentálják, másrészt a népi kultúrák kölcsönhatását, a különböző népek testvéri együttélését bizonyítják. A Kodály-év alkalmából hasonló útmutató nem készült, a legtöbb könyvtáros azonban elkészítette a róla szóló művek bibliográfiáját az igényeknek megfelelően. A hálózati és módszertani osztály irányításával megjelent Marcsányiné Szalai Ottilia Bartók életét, műveit megismertető rejtvénypályázata, mely játékos, ötletes feladatokkal keltette fel a gyermekek érdeklődését. A hozzá hasonló ötletes zenei fej törő összeállításáról, közreadásáról a Könyvértékesítő Vállalat gondoskodott a Kodály-centenáriumra. Mindkét fejtörő hathatós segítséget nyújtott a gyermekek műveltségi versenyre való felkészítésében. Arra is felhívták a könyvtárosok figyelmét, hogy a rendezvények szervezésében vegyék fel a kapcsolatot az Úttörő Szövetséggel, művelődési házakkal, rádióval és egyéb társintézményekkel, tömegszervezetekkel. A hálózat könyvtárainak ismeretterjesztő tevékenysége igen változatos programok keretében zajlott le. 1. Ismeretterjesztő előadások Ezeken a zenei élet számos kiválósága tartott előadást (pl. Székely Miklós karnagy, Balázs Árpád zeneszerző, Károlyi Pál zeneszerző, Forrai Magda, a Zeneművészeti Főiskola tanára és még számos jelentős muzsikus.) Valamennyi előadó lebilincselő stílusban, a hallgatóság speciális érdeklődését kielégítve zenei illusztrációkon keresztül hozta közel Bartók, Ш. Kodály életművének sajátos szépségét, jelentőségét. Volt olyan előadó, aki általános összefoglalást nyújtott, s olyan is akadt, aki egy-egy kulcsművel foglalkozott. Pl. Forrai Magda a 25-ös könyvtárban csak a Kékszakállú herceg váráról tartott nagysikerű előadást, a Kodály-évben pedig a Háry szvitet mutatta be a 27-es könyvtár gyermekrészlegében olyan módon, hogy a közösen kialakított foglalkozásba a gyermekeket is bevonta. (A kiemelt ritmuselemeket visszatapsoltatta, az ismert dallamokat elénekeltette, sőt még táncoltak is a verbunkos zenére.) Balázs Árpád az „Óceántól az Érig visszajutni” című Bartókról szóló előadását azzal tette változatossá, hogy a témáról folytatott beszélgetésbe a gyermekeket bevonta. Számos kérdés hangzott el, melyekre a zeneszerző válaszolt. Ez az előadás a 44-es és a 9-es gyermekkönyvtárban hangzott el. Az előbbi mintájára Balázs Árpád Kodályról is tartott megemlékezést a 12-es könyvtár gyermekrészlegében. Hasonló kötetlen formát alkalmazott Székely Miklós, Dicső Csabáné a Bartók Emlékházban lezajlott Bartók—Kodály rendezvényeken. Az Emlékház programjai több szempontból is említésre méltóak. Maga a hely hírneve is nagy tömegeket vonzott. A 7/3-as gyermekkönyvtár munkatársai közel 600 gyerek számára szerveztek csoportos múzeumlátogatást. Az egyik alkalommal, a Cantata profana volt az előadás témája. Székely Miklós zenei, Fodor András költői szempontból elemezte a híres művet. A gyermekek képzeletét annyira megfogta Bartók mese- és balladavilága, hogy a rajzszakkör tagjai szebbnél szebb képekben örökítették meg nemcsak az említett művet, hanem a Fából faragott királyfit, a Kékszakállú herceg várát, sőt a Csodálatos mandarint is. Másik értéke is volt ennek a rendezvénynek. Csak a műsor első felét töltötte ki a felnőttek előadása, a második részben önálló hangversenyt adtak a zeneiskolás könyvtári tagok Bartók és Kodály műveiből. Azokban a könyvtárakban, amelyekben külső előadó meghívására nem került sor, a könyvtárosok tartottak megemlékezéseket csoportos foglalkozások keretében. 82
