A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1981-1982

Téchy Tünde: Rétegmunka a középiskolások körében a 22-es könyvtárban

A csoportos foglalkozásoknál egyszerre több fiatalra hathatunk, egyszerre többeket megnyerhetünk könyvtárunknak. Mivel a résztvevők többnyire egy-egy iskolai közösség tagjaiból kerülnek ki (osztály, szakkör, KISZ-szervezet stb.), így többször előfordul, hogy a diákok egy része még nem járt könyvtárunkban, sőt más közművelődési könyvtárnak sem tagja. A jól előkészített és lendületesen, érdekesen levezetett foglalkozások vonzóvá tehetik a könyvtárat, s új gyerekek válhatnak könyvtárunk olvasóivá. S még ha nem is iratkoznak be azonnal vagy rövidesen, akkor is biztonságosabban mozognak az új környezetben és könnyebben teszik meg az első lépést később vagy más alkalommal, más könyvtárban.

Könyvtári célunk mindenkor: a könyvtárhasználatra nevelés. Ez időben és fokozatosan a következőképpen épül fel:

— tájékozódás a könyvtárban, ismerkedés, a könyvek elhelyezése a polcokon, főbb katalógusfajták, könyvtárhasználati tudnivalók,

— a katalógusokban való keresés, könyvek megtalálása, főbb lexikonok,

— lexikonok, szótárak, kézikönyvek, bibliográfiák használata - jártasság és készség szintjén.

E célokat minden foglalkozással igyekszünk elérni, még ha nem is direkt, hanem indirekt formában.

A csoportos foglalkozások fajtái:

1. Könyvtárbemutató foglalkozás

2. Könyvtári órák

3. Szakköri foglalkozások

1. A könyvtárbemutató foglalkozások esetében csak a könyvtárhasználatra nevelésre kell összpontosítanunk. Megismertetni a fiatalokat könyvtárunkkal, az állomány rendjével, elhelyezésével, a gyűjtőkörrel, a katalógusokkal és ezek használatával, a szolgáltatásokkal és a használat egyéb technikai tudnivalóival stb. Szoktunk egyszerű kis feladatokat összeállítani nekik (katalógusban való keresés vagy könyvek megtalálása a polcon), az új olvasóterem megnyitása óta pedig kis videoműsor-részletek- kel, irodalmi vagy zenei lemez hallgatásával színesítjük a bemutatót. (Pl. részlet a Váci-portréfilmből, részlet az Adyról szóló videoműsorból stb.) Mindig hagyunk elegendő időt a körülnézésre, önálló tájékozódásra, a könyvek, folyóiratok közötti boga- rászásra. Utána a gyerekek körülnéznek még a kölcsönzőrészben is. Vagy fordítva: előbb a kölcsönzési részleget tekintik meg, kapnak tájékoztatást, s csak a foglalkozás második részében jönnek át olvasótermünkbe.

Legfontosabbnak a középfokú iskolák I. és IV. osztályainak (szakmunkástanulóknál I. és III.) látogatását tartjuk. I. osztályban ismeije meg mindjárt az évkezdetkor az iskolájához - s reméljük lakóhelyéhez - közel eső közművelődési könyvtárat, ahová 4 éven keresztül és tovább, tanulni, művelődni, szórakozni, olvasmányokat kölcsönözni járhat. A IV. osztályosoknak pedig egyre inkább kell az iskolai könyvtár helyett a tanácsi könyvtárakba orientálódniuk, s itt még egyszer felhívhatjuk a diákok figyelmét könyvtárunkra, az érettségihez, felvételihez nyújtott segítségünkre. Természetesen, ha lehetséges, kívánatosnak tartjuk, hogy legalább egyszer minden évben minden osztály meglátogasson bennünket, osztályfőnöki vagy magyaróra keretében, s akkor külön foglalkozást lehet szentelni a lexikon- és kézikönyvhasználatnak, bibliográfiáknak, folyóiratoknak.

Nagy figyelmet fordítunk az általános iskolák 8. osztályaira — főként azért, mert sokan közülük nem tanulnak tovább, ugyanakkor a gyermekkönyvtárból is kinőttek, ezeket a gyerekeket ekkor lehet és kell a felnőtt könyvtárba bevezetni. Évek óta rendszeresen átvezeti a Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtár a 8. osztályos tanulóit, mi pedig a bemutatón kívül kis vetélkedőt, vagy a tavalyi évtől kezdődően kis műsort állítunk össze nekik. Felvettük a kapcsolatot a környező általános iskolákkal is, eddig is eljött néhány 8. osztály május-június körül ismerkedő látogatásra, de úgy tűnik, 1983-tól kezdve rendszeressé válik a 8. osztályosok megjelenése.

2. Könyvtári órák

Nevezhetjük rendhagyó óráknak is, hiszen mindenképpen rendhagyó alkalom, amikor egy-egy iskolai osztály jön a közművelődési könyvtárba tanóra megtartására. Kihangsúlyozom a tanórát, mert a gyerekeknek valamilyen anyagrészt kell elsajátítaniuk vagy gyakorolniuk eme esetekben, de a közművelődési könyvtár nagyobb, gazdagabb könyv-, folyóirat-, hangzóanyag állományára építve. Ballér Endréné is egyetért az iskolai és közművelődési könyvtár ilyenfajta együttműködésével (lásd: Fővárosi iskolai könyvtárak. 1975. 143. p.), amikor a következőket írja e rendezvényekről:

„Témája lehet:- a könyvtár bemutatása;- a könyvtár szolgáltatásainak megismertetése;- könyvtárhasználati foglalkozások;- tanóra (pl. összefoglaló, bevezetőóra) a könyvtárban a közművelődési könyvtár gazdagabb állományára építve);- folyóiratok, szakfolyóiratok ismertetése (az általános iskolák folyóiratállománya rendkívül szegényes!)”

Rendhagyó órákat könyvtárunkban irodalomból és történelemből tartottunk. Elsősorban egy-egy korszak bevezető vagy

összefoglaló óráira (pl. a középkor), vagy a stílusirányzatok bemutatására került sor (pl. impresszionizmus, szimbolizmus), vagy olyan foglalkozásokra, melyek feltétlenül kívánták a könyv- és folyóiratanyagot (pl. A két világháború közti irodalmi foCsoportos foglalkozás a középiskolásokkal.

70