A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1981-1982
H. Takács Éva: Egy könyvtár kialakítása és működésének néhány tapasztalata
EGY KÖNYVTÁR KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK NÉHÁNY TAPASZTALATA A XI. kerület több településcentrumból áll: Lágymányos, Kelenföld, Albertfalva, Őrmező. A 34 km2 kiterjedésű területen mintegy 200 ezer lakos él. Az elmúlt évtizedekben többféle típusú és más-más szervezethez tartozó könyvtár látta el könyvvel a jelentkezőket: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 6. sz. könyvtára - fiókjaival együtt — 7—8 ezer olvasót fogadott; A nyolcvan szakszervezeti könyvtár kizárólag a munkahelyek dolgozóinak kölcsönzött, meglehetősen korszerűtlen körülmények között. Az öt nagyüzemen kívül, szinte mindenütt csak letéti könyvtár működik ma is tiszteletdíjas könyvtárosokkal. A Fővárosi Művelődési Ház könyvtára területre is kölcsönzött, mintegy 2 ezer olvasó vette igénybe szolgáltatásait. A Kaffka Margit Gimnáziumban és a József Attila Gimnáziumban jól felszerelt iskolai könyvtár működött. A Kaffka Margit Gimnázium könyvtára a kerület pedagógusai részére bázist alakított ki. Az általános iskolák könyvtárai csak saját tanulóiknak biztosítják a szükséges irodalmat. Két iskolában: Őrmezőn és Albertfalván közművelődési gyermek fiókkönyvtár is működik. Az országos feladatkörű tudományos könyvtárakat — Budapest Műszaki Egyetem, Kertészeti Egyetem —, és különböző szolgáltatásaikat igénybe vehetik a kerület speciális érdeklődésű olvasói is. A Villányi üti MSZMP továbbképző központ is rendelkezik könyvtárral, melyet azonban csak az előadók és hallgatók használhatnak. A fentiekből kitűnik, hogy feltétlenül szükség volt a budapesti közművelődési könyvtárhálózat fejlesztési terve alapján egy olyan új művelődési intézményre, amely a nagylétszámú lakosság kulturális ellátási gondjain enyhít. A terv 1973-ban elkészült, az építéshez 1975 második felében kezdtek hozzá. A Fővárosi Tanács a befejezés előtt félévvel módosíttatta a koncepciót, s így 1979. július 3-án nyűt meg a Budapesti Művelődési Központ, amelyben helyet kapott: — a fővárosi művelődési házak módszertana és szakfelügyelete; — a kerületi művelődési ház; — a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 3. sz. kerületi könyvtára. A városközpont kulturális intézményeinek sorát 1980-ban az Olympia Mozi tette teljessé. Ezzel befejeződött az 1970-ben felépített lakótelep kulturális centrumának kialakítása. Felkészülés és az állomány kialakítása: A 3. sz. könyvtár részleges felsőfokú gyűjtőkörű vegyes könyvtár, biológiai szakrészleggel és zenei gyűjteménnyel. Két fiók- könyvtára az őrmezei iskolában és az Albertfalva úti iskolában működik. 1975-ben kezdtünk hozzá az érvényes gyűjtőköri szabályzat alapján az állomány kialakításához. Megkaptuk a régi 3-as könyvtár (Százados út) anyagát, amelynek sajnos csak a felét tudtuk megmenteni, a többit a penész elpusztította. Szerencsére nagyobbrészt azok a könyvek maradtak meg, melyek a kézikönyvtár alapállományát képezték. A biológiai részleg kialakításához sok segítséget kaptunk a Természettudományi Múzeum könyvtárától. Az állomány beszerzésének főbb forrásai: a létesítendő könyvtárak anyaga, a duplumraktár, néhány könyvtár duplumanyaga, az antikváriumok, könyvesboltok, az idegen nyelvű könyvek közvetlen megrendelési lehetősége stb. Miután nem működő könyvtár bővítéséről volt szó, nagyon nagy gondot okozott az állomány kialakítása. Ezért a vásárlással, beszerzéssel egyidőben felállítottuk desideratánkat, melynek alapján folyamatosan kiegészítjük meglévő anyagunkat. Nagy figyelmet fordítottunk az idegen nyelvű szép- és szakirodalom, a nyelvtanuláshoz szükséges könyvek, a lexikonok, kézikönyvek stb. beszerzésére is. Komoly problémát jelentett számunkra a régebbi kiadású könyvek beszerzése. Jelentős mértékben sikerült változtatni a példányszám és választék tekintetében, azonban még ma is előfordul hiány és egypéldányos művek is találhatók állományunkban. Hanglemezállományunk fejlesztése is terv szerint, a kialakított gyűjtőkör alapján történt. (1979. szeptemberétől új szolgáltatást vezettünk be : a hanglemezkölcsönzést. Ehhez a Kulturális Minisztériumtól kapott anyagi támogatás is nagymértékben hozzájárult.) Az állomány döntő többsége komoly zene, amely kiegészül dzsessz, prózai és meseanyaggal. Jelentős mértékben sikerült kialakítani a nyelvtanuláshoz szükséges hangzóanyagot is, melyet a könyvtár olvasóinak átmásolunk. 60
