A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Forgách Tibomé: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 44. sz. kerületi könyvtár ifjúsági művelődési körének története 1961-1980
A célkitűzések megvalósításához különféle eszközöket vettünk igénybe. Ilyen például a programok összeállításához könyvjegyzék készítése, melyből szabadon választhattak azok, akik a témával bővebben kívántak foglalkozni. A művelődési közösségek létrejöttével egyidős a könyvtárnak az a szolgáltatása, hogy bizonyos folyóiratokat az olvasók kölcsönözhettek. Ez a fiatalok rendszeres folyóirat olvasását segítette. A programok megvalósításához olyan módszereket választottunk, hogy a fiatal a kis közösséget magáénak érezhesse. Ez úgy volt lehetséges, hogy a kör tagjai aktív részesei voltak a programoknak, feladatoknak, munkának. A FSZEK 44. sz. kerületi könyvtára művelődési körének rövid története 1961-ben a Széchenyi Gimnázium igazgatójának kérésére a könyvtár előadássorozatot szervezett világnézeti, politikai és filozófiai alapkérdések tisztázására. Ezen az előadássorozaton mindig a Széchenyi Gimnázium IV.-es tanulói vettek részt. Kiegészítése volt ez a történelemóráknak. Abban az időben az iskolai tananyagban még nem volt világnézeti kérdéseket feldolgozó tanóra. Ezt a szerepet töltötte be 1961 — 1967 között a 44. sz. kerületi könyvtár filozófiai köre. Az előadásokat Barna László főiskolai docens tartotta, ezt követően kérdések hangzottak el, végül beszélgetés, esetleg vita alakult ki. A tematika minden évben ismétlődött: Burzsoá nacionalizmus, hazafiság, nemzetköziség Proletár internacionalizmus A szocialista forradalom továbbfejlődésének perspektívái és formái A kommunizmus technikai bázisa Művészet a technika korában Ifjúkori szerelem Nagy emberek szerepe a történelemben A vallási ünnepek eredete A kommunista társadalom erkölcsi arculata. A létszám 25—50 között volt, átlagban 40 fiatal volt alkalmanként egy-egy foglalkozáson. Az előadót a TIT-en keresztül hívtuk és a VIII. kerületi Tanács népművelési csoportja fizette. Ennek az időszaknak a jellemzésére álljon itt a könyvtáros visszaemlékezése. „A nagy emberek szerepe a történelemben című előadás épp olyan színvonalas volt, mint a sorozat bármelyike. Az előadó világosan fejtette ki a vezetők szerepét egy-egy forradalomban, népi megmozdulásban. Értékes volt a diákok számára, mert erről az oldaláról a történelemnek ilyen összefogó képet az iskolában nem kapnak.” Az előadások szervezéséért Regéczy Mariann volt a felelős. Ez a jól sikerült előadássorozat adta az ötletet, hogy a könyvtár fiatal olvasóiból is lehet szervezni állandó csoportot, melyet ifjúsági klubnak, később művelődési körnek neveztünk el. Az alakuló ülés 1962. október 24-én volt, melyen 15-en vettek részt. Megállapodtak a klub feladatában: aktívaszolgálat, tanácsadás, önképzés. Az összejöveteleket körülbelül hathetenként tervezték, de a résztvevők aktivitása miatt a programok sűrűsödtek. Megszokottá vált, hogy a szerdai nap a fiatalok napja, ilyenkor tartottuk a művelődésköri foglalkozásokat és ezen a napon a művelődési kör vezetője bármikor a fiatalok rendelkezésére állt. A művelődési kör vezetője 1962—1965-ig Gujgiczer Imréné, majd 1966—1970-ig Gujgiczer Imréné és Forgács Tiborné, 1971 —1975-ig Klein Judit, 1975-ben Oroszki Györgyné, 1976-1978-ig Fers Márta és 1978—81-ig Szeginé Hammel Erzsébet volt. A művelődési kör történetét áttekintve észrevehetjük a tematikai folyamatosság mellett a tagok érdeklődésének változását. Az 1962—1965-ig terjedő korszakra a cselekvési készség volt jellemző, önkormányzatot hoztak létre, önálló előadásokra vállalkoztak és az egymás munkái iránti érdeklődés is ekkor volt a legnagyobb. Például képzőművészeti kiállítást készítettek; verseket írtak és bíráltak; irodalmi előadásokat tartottak. A fiatalok cselekvőképessége vitákban bontakozott ki. Például több alkalommal tartottak vitát a modern fiatalok problémáiról, a vallás szerepéről, az élet keletkezéséről stb. Ebben az idő84
