A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Forgách Tibomé: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 44. sz. kerületi könyvtár ifjúsági művelődési körének története 1961-1980
szakban több volt az író—olvasó találkozó. Igényelték a fiatalok a közvetlen beszélgetést az alkotókkal. Ekkor látogatott el a könyvtárba Bella István, Gergely Márta, Kelen Jolán, Jobbágy Károly. 1970-ben szerveztünk először a költészet napja alkalmából szavalóversenyt a művelődési kör tagjainak. Ez a rendezvény új korszakot nyitott. 1980-ig a programok középpontjában egy-egy irodalmi műsor állt, melyet saját maguk szerkesztettek, rendeztek és adtak elő. Úgy vettük észre, hogy a kör tagjai szívesen választották az önmegvalósításnak ezt a formáját. Az évek folyamán így került sor a következő irodalmi műsorokra: 1973 Petőfi 1974 Csokonai, amelyet a FSZEK HMO szervezésében szakmai közönség előtt is előadott 1975 Baudelaire 1976 Ady Endre 1978 József Attila 1979 Karinthy Frigyes 1980 Radnóti Miklós Az egy-egy időszakra jellemző programok mellett minden évben szerveztünk színház-, múzeum-, csillagvizsgáló látogatásokat, kirándulásokat, beszélgetéseket, tudományos előadásokat és vitákat. Ezek a különböző korú és foglalkozású gyerekek közösséggé válásának jó segítői voltak. A művelődési kör tagjai a könyvtár 15 —22 éves korú olvasóiból szerveződtek, gimnazisták, szakközép- iskolások, ipari tanulók, egyetemisták, dolgozó fiatalok voltak. Megfigyeltük, hogy a művelődési körbe járók közül sokan rossz családi körülmények közt éltek, többen nem találták a helyüket az iskolai közösségekben. így számukra a művelődési kör a társadalmi beüleszkedés egyik lehetősége volt. A könyvtári közösség azért is szerencsés egy fiatal életében, mert itt olyan szerepet játszhat el, amilyet akar, illetve a- mire képes, mivel egzisztenciálisan nem függ a könyvtártól. Eveken keresztül olyan szerencsés volt az összetétel, hogy a műveltségbeli különbségek miatt senki sem maradt ki az ifjúsági klubból. Az ipari tanulóknak eleinte külön művelődési kört szerveztünk, félve attól, hogy a műveltségbeli különbségek lemorzsolódáshoz vezetnek. Később úgy láttuk, hogy a két csoport összevonható. Az ipari tanulók eleinte hallgatva tanultak, majd ők is bekapcsolódtak a vitákba, beszélgetésekbe. A jobb tanulók, egyetemisták több esetben is külön foglalkoztak gyengébb előmenetelű társaikkal. így a műveltségbeli szintkülönbségek nem letörték, hanem magasabb mérce elérésére sarkallták a kevesebbet tudókat. A szervezés módjai Az első szervezés kérdőíves felmérés alapján történt. A kitöltött válaszok alapján hívtuk meg az ifjúsági klub munkájában résztvenni kívánókat. Körülbelül 50—70 fiatal jelentkezett, akiknek ezek után rendszeresen küldtünk meghívókat. Aki öt alkalommal nem jött el, annak a következő meghívóra ráírtuk, hogy amennyiben most sem jelenik meg, több értesítést ne váljon. Esetenként sokszorosított meghívókat küldtünk, de sokszor személyre szóló szövegeket is postáztunk. A szervezés minden évben újra ismétlődő feladata volt a kör vezetőjének. A következő évben nem a kérdőíves formát választottuk, hanem a személyes beszélgetést. Az ifjúsági felelős minden újonnan beiratkozott 15 éves olvasó tasakját megjelölte és névvel ellátott, feljegyzésre alkalmas cédulát helyezett el a ta- sakban. A cédulán feltüntetett kérdések: 1. Hány évig jártál gyermekkönyvtárba? 2. Milyen könyveket olvastál ott szívesen? 3. Eligazodsz-e a felnőtt könyvtárban? 4. Akarsz-e a művelődési kör tagja lenni? A beszélgetést — a lehetőségek szerint — az ifjúsági felelős végezte, vagy annak távollétében valamelyik olvasószolgálatos könyvtáros. így alakult minden évben az újonnan meghívandók névsora. Átlagosan egy-egy fiatal 3—4 évig járt a foglalkozásokra. A 20 év folyamán körülbelül 400—500-an vettek részt ezekben a kis művelődési közösségekben. A könyvtáros minden fiatalnak a beiratkozás alkalmával felhívta a figyelmét a művelődési körre. Az osztálylátogatásoknál pedig, amikor bemutatták a könyvtárat, külön kitértek a művelődési kör munkájára, az abban való részvétel módjára. 85
