A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Forgách Tibomé: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 44. sz. kerületi könyvtár ifjúsági művelődési körének története 1961-1980
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR 44. sz. KERÜLETI KÖNYVTÁR IFJÚSÁGI MŰVELŐDÉSI KÖRÉNEK TÖRTÉNETE 1961-1980 Tapasztalatok, módszerek „Az a célunk, hogy megtanítsuk a fiatalokat az élet hitére és szeretetére. Hősiességre akarjuk tanítani őket. Az embernek meg kell értenie, hogy ő a világ ura és terem- tője, hogy az ő vállán nyugszik a felelősség minden szerencsétlenségért a Földön, de övé a dicsőség is mindenért ami jó az életben.” M. Gorkij A FSZEK 44. sz. kerületi könyvtára 1951-ben nyílt meg a VIII. kerületben, a Kulich Gyula téren. Szolgáltatásai az évek folyamán az igényeknek megfelelően és a lehetőségek szerint bővültek. A könyvtárosok felismerték, hogy a könyvtár sajátos eszközeivel hatékonyan támogathatja a kultúrpolitikai célkitűzéseket. Különösen fontos feladat volt ez, a főleg munkáslakta VIII. kerületben, ahol a könyvtár olvasóinak többsége rossz lakásviszonyok között élt. Ezért is kellett a könyvtárnak többet vállalnia olvasói kulturálódásáért. A művelődési kör e célt elősegítendő jött létre. 1961-től a könyvtár vezetésében, dolgozóinak összetételében is változások történtek, de a megkezdett munkát, törekvéseket a mindenkori könyvtárosi gárda folytatta. Az MSZMP KB határozata a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól (1974), továbbá az 1976. évi V. törvény a közművelődésről a következőket határozza meg a közművelődési könyvtárak feladataiként: „A közművelődési könyvtárak nevelési és tájékoztatási funkciójuk mellett az önművelésnek fontos, nélkülözhetetlen eszközei, nagy szerepük van az igényes szórakozásban is.” (1974) 23. § (1) ,,A művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak a közművelődés helyi, esetenként területi feladatokat is ellátó alapintézményei. (2) Feladatuk a dolgozók, a helyi lakosság és különösen az ifjúság művelődési igényeinek fejlesztése és változatos szolgáltatásokkal való kielégítése. Művelődési közösségeket hoznak létre; sajátosságaiknak megfelelő nevelő tevékenységet fejtenek ki; ösztönzik és segítik az egyéni művelődést, önképzést; fejlesztik az olvasási kultúrát, szervezik a szabadidő kulturált eltöltését; helyet adnak a csoportos és egyéni művelődési kezdeményezéseknek.” (1976) Ezek szellemében, de már 1961-ben határoztuk el, hogy egyéb feladataink mellett kiemelten kívánunk foglalkozni a 15—22 éves korú fiatalokkal. Ezt a munkát a mindenkori könyvtárosi kollektíva segítségével az ifjúsági felelős végezte. A művelődési kör létrehozásának célkitűzései Elsődleges szempont volt a fiatalok gondolkodó, politizáló, kulturált felnőtté nevelése, illetve annak segítése, hogy ilyenné válhassanak. Arra törekedtünk, hogy a művelődési kör tagjai rendszeresen járjanak a könyvtárba. Két feladatot kellett ezzel megoldanunk. A fiatalok könyvtárhasználatra nevelését, s a programokon való részvétel megszervezését. A megjelenés a könyvtári foglalkozásokon a tagok szabadidejének hasznos eltöltése. Érvényesül itt bizonyos könyvközpontúság és az olvasási kultúra fejlesztése. Célunk volt a fiatalok öntevékenységének, beszédkészségének fejlesztése; a tudat- és ízlésformálás, s meghatározott ismeretek átadása. 83
