A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Biró Ferenc - Csemák Béláné - Tverdota Miklósné: A 12-es könyvtár története
Megnyitása nem csupán a 12-es könyvtár dolgozóinak, a kőbányai olvasóknak, és az egész Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak jelentett örömet, hanem így üdvözölték szakmai körökben mindenhol, kíváncsian, várakozással tekintettek működése elé. A Könyvtáros c. folyóiratban is értékelték az új könyvtár megnyitását, amelynek „megépítésével régi adósságát törlesztette Budapest”.38 Ugyanitt ismertették az intézmény objektív lehetőségeit: „új a változatos tömegbázisra alapozott rendezvénypolitika megvalósítását lehetővé tevő előadóterem, új a könyvtár munkájához szervesen kapcsolódó, de időnként a gyerekek saját világába való elkülönülést is megengedő gyermekrészleg, új a zenei gyűjtemény, a szemináriumi szoba, de legfőképpen a galérián kialakított olvasóterem”.39 Ezek az adottságok, a szakma követelményei, a közeli és tágabb környezet elvárásai, új és nehéz feladat elé állították a könyvtár dolgozóit, amelyet úgy kellett megoldani, hogy közben a könyvtár állandó reflektorfényben, hazai és külföldi érdeklődők kereszttüzében állt. A legfelsőbb állami és pártvezetők közül is többen tekintették meg a kerületi művelődési kö'zpontot, s benne a könyvtárat. Pl. Kádár János, Lázár György, Aczél György, Ajtai Miklós, Apró Antal, Czinege Lajos, Fock Jenő.40 Az olvasók száma minden évben nőtt, már az első évben meghaladta a tervezési időszakban megálmodott 7000-et. összes Felnőtt Gyermek 1976. 8.376 5.977 2.399 1977. 9.407 6.681 2.826 1978. 9.874 6.818 3.056 1979. 10.676 7.156 3.520 A felnőtt részleg olvasói közül legnagyobb érdeklődést az aktív korosztály mutatott, 1979-ben az olvasók 83,3 %-a a 15—49 évesek közé tartozott. Foglalkozás szerint legmagasabb a munkás olvasók száma volt, 34,1 %, Ezt követték a középiskolások 19,5 %-kal, majd az értelmiségiek 15,5 %-kal. A gyermekrészleg olvasói közül 46,7 % alsó-, 52 % felső tagozatos tanuló volt és 5,3 % óvodás. A kerület minden iskolájából jöttek a könyvtárba, legnagyobb számban természetesen a főkönyvtár közelében lévőkből. A Pataky István téri főkönyvtár olvasóinak gyarapodásával párhuzamosan a Gergely utcai fiók olvasóinak száma fokozatosan csökkent. 1978 tavaszán a Keresztúri úti általános iskolában lévő, 1972 óta működő letét helyén vegyes fiókkönyvtárát létesítettek, amelyben a gyermekolvasók száma 1979-ben 648 volt, a felnőtteké nem érte el a százat. Nagyon hamar kiderült, hogy a főkönyvtárban nem volt sok a heti 49 órás nyitvatartás. Szombatonként jelentős számú kölcsönző (kb. 150) és olvasótermi látogató (kb. 70) jött. Vasárnap délelőttönként szintén sokan használták az olvasótermet. Szükség volt az olvasóterem gondosan összeválogatott, de korántsem kielégítő prézensz állományára, szükség volt az idegen nyelvű lexikonokra, enciklopédiákra, kézikönyvekre. Az olvasók igényelték a közel 300-féle folyóiratot, sőt a választék bővítését kérték. A zenei részleg hallgatói megtöltötték a férőhelyeket. A hangzóanyag átírása meghaladta a zenei könyvtárosok teljesítő- képességét. A kiépülőben lévő vizuális állomány iránt az érdeklődés állandóan nőtt.41 A kerület általános és középiskolái kérték a könyvtári órákat és a könyvtárhasználati foglalkozásokat. A szolgáltatások további fejlesztéséhez gondosan tovább épített és sokoldalúan feltárt állományra volt szükség. A körültekintő szerzeményezés érdekében öttagú szerzeményező bizottság alakult. A hangzóanyag gyarapítása a zenei gyűjtemény vezetőjének, a vizuális gyűjteményé pedig ennek az állományrésznek a kezelésével megbízott könyvtárosnak a feladata lett. 1976-tól 1979-ig az állománygyarapításra éves átlagban félmillió forintot költöttek. A folyóiratok árát ezen túl külön központi költségvetésből egyenlítették ki. 1979 januárjától a képzőművészet és a sport irodalmából kötelespéldány-szolgáltatásban részesült a könyvtár. Ebből az állományrészből képzőművészeti szakrészleget készültek kialakítani. A kézikönyvtár gyűjteményének gondos gyarapítását változatlanul kiemelt feladatnak tekintették. Erre kötelezte a könyvtárat a kényelmes olvasóterem, amely ekkor a budapesti közművelődési könyvtárak olvasótermei közül a legnagyobb volt. Egy 1977-ben végzett vizsgálat alapján az olvasótermi állományról a következőket állapították meg: „A viszonylag nagymérvű hiány ellenére a kőbányai könyvtár kézi- könyvtári állománya gazdag és jól használható. Felmérésünk is azt bizonyítja, hogy az utóbbi években kapható legfontosabb munkák a könyvtárosok és az olvasók rendelkezésére állnak.”42 77
